Röviden. A TSMT és a HRG ugyanannak a szakmai műhelynek a két módszere: az egyik szárazföldön, a másik vízben. A TSMT 3 hónapos kortól, a HRG a stabil életfunkciók megléte mellett egészen kis kortól kezdhető. Az Alapozó Terápia 5–16 éveseknek szól, és nem javasolt más mozgásterápiával együtt. Az Ayres-féle szenzoros integráció amerikai eredetű, hazai változata a DSZIT. A kutatási bizonyítékok módszerenként nagyon eltérőek: az Ayres-módszerről van néhány randomizált vizsgálat, a hazai módszerekről független hatásvizsgálatot nem találtunk. Az első lépés mindig a szakmai felmérés.
Honnan tudjuk, amit leírunk?
A cikk fő forrása a „Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban” című kiadvány. Ez egy uniós és hazai forrásból finanszírozott, a kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztését célzó kiemelt projekt keretében készült. Szerzői Szvatkó Anna, Arató Domonkos, Bodnár Eszter és Fodorné Földi Rita, szakmai lektora Kereki Judit.
Egy fontos részletet érdemes tudni: a kiadványban az egyes módszerek leírását a módszer saját képviselője, úgynevezett adatközlő adta. A leírások tehát azt tükrözik, amit a módszerek magukról mondanak – ezért mellettük azt is megnézzük, mit mutatnak a független kutatások.
Azt is fontos tisztázni, mit nem vállal ez a cikk: nem mondjuk meg, melyik terápia kell a gyerekednek. Arról, hogyan különböztesd meg a szabadidős mozgásfejlesztést a terápiától, a mozgásfejlesztő torna és a sporttorna különbségéről szóló cikkünkben írtunk.
Forrás: Szvatkó A, Arató D, Bodnár E, Fodorné Földi R: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001, Családbarát Ország Nonprofit Kft., https://gyermekut.hu/pdf/Mozgasterapia_e-verzio.pdf (ellenőrizve: 2026. október 10.)
Az öt módszer egy táblázatban
| Módszer | Kidolgozója | Életkor | Közeg, forma |
|---|---|---|---|
| TSMT I. és II. – Tervezett Szenzomotoros Tréning | Lakatos Katalin, BHRG Alapítvány | 3 hónapostól kb. 12 éves korig | szárazföld; egyéni (otthoni gyakorlással) vagy csoportos |
| HRG – Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika | Lakatos Katalin, BHRG Alapítvány | stabil életfunkciók mellett egészen kis kortól | víz; csoportos, szülővel |
| Alapozó Terápia (Labdaterápia) | Marton-Dévényi Éva vezette munkacsoport | 5–16 év | csoportos vagy egyéni |
| Ayres-féle szenzoros integráció és a hazai DSZIT | Anne Jean Ayres; a DSZIT hazai bevezetése Varga Lászlóné nevéhez fűződik | a DSZIT életkori megkötés nélkül | játékos, mozgásos; egyéni vagy kiscsoportos |
| DSGM – Dévény-módszer | Dévény Anna | DSGM I.: 0–3 év (a módszer szerint ekkor a leghatékonyabb); DSGM II.: 3–4 éves kortól | manuális technika és gimnasztika |
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 4.1, 4.3, 4.4 és 4.5 fejezet (25–37. oldal)
TSMT: tervezett gyakorlatsor, sokszor otthon
A TSMT a Tervezett Szenzomotoros Tréning rövidítése. A protokoll szerint a módszer hátterében a BHRG Alapítvány áll, amely 1993 óta foglalkozik eltérő fejlődésű gyerekek vizsgálatával és fejlesztésével. Az alapítvány alapítója és a módszer kidolgozója Lakatos Katalin.
Kinek szól a módszer szerint?
A felsorolt javallatok között szerepel a koraszülöttség, a megkésett mozgás-, beszéd- vagy pszichomotoros fejlődés, a hiperaktivitás és figyelemzavar, a tanulási, magatartási és beilleszkedési problémák. A módszer képviselője szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján a leglátványosabb eredményeket a korai életszakaszban és az iskolaérettségi problémáknál érik el. Ellenjavallatként az epilepszia egyes fajtáit említi.
Hogyan zajlik?
- Felmérés: 3 hónapos és 11 éves kor között a módszer saját fejlesztésű vizsgálóeszközével (LongiKid), 5 éves kor felett egy rövidebb állapot- és mozgásvizsgálattal is.
- TSMT I. (egyéni): a terapeuta egy személyre szabott programot tanít be a szülőnek, amelyet otthon heti 3–7 alkalommal kell elvégezni. A fejlődést eleinte kéthetente, majd havonta ellenőrzik, egy program nagyjából két hónapig tart.
- TSMT II. (csoportos): 2–7 fős csoportban, legalább heti két alkalommal, érettebb, csoportban együttműködni tudó gyerekeknek.
A protokoll szerint Magyarországon körülbelül 1500 végzett TSMT-terapeuta van, a képzés az Oktatási Hivatalnál akkreditált. Terapeutákat pedagógiai szakszolgálatokban és óvodákban is lehet találni, de a legtöbben magánellátásban dolgoznak.
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 4.5 fejezet (34–37. oldal; adatközlő: Madács Anita, BHRG Alapítvány)
HRG: ugyanaz a cél, vízben
Sokan nem tudják, hogy a HRG a vízben végzett párja a TSMT-nek. A rövidítés a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztikát jelöli. A protokoll szerint alapelveit és javallatait tekintve megegyezik a TSMT-vel, a fő különbség a közeg és az eszköztár.
- Mivel vízben zajlik, a gyakorlatban csoportos formában végzik, és erősebben épít a szülő–gyerek kapcsolatra.
- A módszer leírása szerint fejleszti a koordinációs és egyensúlyi készségeket, és segíti a vízhez szoktatást is.
- A részvétel alapfeltétele a stabil életfunkciók megléte, így egészen kis korban el lehet kezdeni.
- A módszer képviselője szerint a HRG és a TSMT együtt a leghatékonyabb, de külön-külön is eredményesek.
Egy gyakorlati korlát: a protokoll szerint HRG-terapeutaképzés utoljára 2009-ben volt, ezért a módszer kevesebb helyen érhető el. Ha a gyereknek inkább a vízhez szoktatásra van szüksége, a hány éves kortól tanuljon úszni kérdéséről szóló cikkünk is segíthet.
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 4.5 fejezet (36–37. oldal)
Alapozó Terápia: iskoláskorig és tovább
Az Alapozó Terápiát Marton-Dévényi Éva ideggyógyász vezetésével egy munkacsoport dolgozta ki, szervezeti kerete 1992 óta az Alapozó Terápiák Alapítvány. Labdaterápia néven is ismert.
- Életkor: 5–16 év.
- Javallatok a módszer szerint: beszéd- és mozgásproblémák, olvasási és írási zavarok, a figyelemzavar és hiperaktivitás egyes formái, enyhe értelmi fogyatékosság.
- Gyakoriság: fejlesztésként legalább heti 2×1 óra, terápiaként heti 2×2 vagy 3×2 óra.
- Csoport: fejlesztésnél 1–20, terápiánál általában 5–6 fő, de egyéni terápia is lehetséges.
- Képzés: akkreditált pedagógus-továbbképzés, a fejlesztői szint 120 órás.
Egy fontos mondat a protokollból, amelyet sok szülő nem ismer: az Alapozó Terápia „más mozgásterápiával együtt nem javasolt”. Ha tehát a gyerek már jár valamilyen mozgásterápiára, mielőtt egy újat kezdenétek, beszéld meg mindkét szakemberrel.
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 4.1 fejezet (25–27. oldal)
Ayres-terápia és DSZIT: a szenzoros integráció
A szenzoros integrációs terápia Anne Jean Ayres (1920–1988) nevéhez kapcsolódik, az ő elképzelései alapján alakult ki az 1970-es évek elején Los Angelesben. A protokoll a hazai változatot, a dinamikus szenzoros integrációs terápiát (DSZIT) mutatja be, amely az Ayres-féle terápia nyomvonalán halad, de magyar gyermekpszichoterápiás hagyományokra is épít.
Mit tartalmaz?
A DSZIT a protokoll szerint döntően mozgásos, játékra épülő keret, amelyben a tapintással, a saját test érzékelésével és az egyensúllyal kapcsolatos ingerek kapnak szerepet. A módszer legfontosabb jellemzője a gyerekkel közösen kialakított játékhelyzet, szemben a tréningszerű gyakoroltatással. Gyakoriság: heti egy-két alkalom, egyéni vagy kiscsoportos formában, szülővel vagy szülő nélkül.
A protokoll szerint a DSZIT életkori megkötés nélkül alkalmazható, a felmérésben pedig lehetőség szerint több szakember – gyógypedagógus, pszichológus, gyermekneurológus, gyermekpszichiáter, gyógytornász – vesz részt. Az alapképzés 150 órás, és országosan nagyjából 700 képzett szakember dolgozik a módszerrel.
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 4.4 fejezet (32–34. oldal; adatközlő: Molnár Magda, Magyar DSZIT Egyesület)
Mit lát a szülő egy foglalkozáson?
A szülők gyakran meglepődnek, hogy a terápia kívülről mennyire hasonlít egy játékos tornaórára. Ez nem véletlen, és nem is baj – de jó tudni, mi zajlik a háttérben.
- TSMT: a protokoll szerint a fejlesztés alapeszköztárába tartozik a nagylabda, a billenőpad és a gördeszka. A csoportos foglalkozás a nagymozgások mellett a figyelmet, a testképet, a térbeli tájékozódást, az oldaliság kialakulását és a ritmust is fejleszti; a gyakorlatokat mondókákkal, számolással kísérik.
- DSZIT: a gyerek a terapeutával közösen kialakított mozgásos játékhelyzetekben vesz részt, és a terápia a protokoll szerint akkor halad, ha a gyerek aktívan, a saját motivációjából vesz részt benne.
- Alapozó Terápia: a labdaterápia néven is ismert módszer nagyobb csoportban, fejlesztő foglalkozásként is működhet.
- HRG: a víz a módszer leírása szerint izomlazító hatású, és folyamatos tapintásos ingert ad, a szülő pedig a vízben segíti a gyereket.
Ha a foglalkozás látványra „csak játék”, az nem jelenti, hogy nincs mögötte terv. Kérdezd meg a terapeutát, melyik gyakorlat mire szolgál – egy jó szakember ezt el tudja magyarázni.
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 4.1, 4.4 és 4.5 fejezet
Dévény-módszer és Katona-módszer: a legkisebbeknek
Csecsemőkorban két módszer merül fel különösen gyakran: a táblázatban már szereplő Dévény-módszer és a Katona-módszer. Érdemes tudni róluk, mert a szülők sokszor összekeverik őket a TSMT-vel, a HRG-vel, az Alapozó Terápiával és a DSZIT-tel.
DSGM – Dévény-módszer
A Dévény Speciális Manuális Technika – Gimnasztika Módszert Dévény Anna gyógytornász és ritmikus sportgimnasztika szakedző dolgozta ki. A protokoll szerint funkcionális gyógytornakezelés, amely egy kézzel végzett, a mély izompólyára ható technikát és a korosztálynak megfelelő mozgásfejlődési állomásokon végigvezető gyakorlást ötvöz. Két része van: a DSGM I. egyéni kezelés, amely a módszer szerint 0–3 éves korban a leghatékonyabb, a DSGM II. pedig zenére végzett csoportos gimnasztika 3–4 éves kortól. A javallatok között megkésett mozgásfejlődés, izomtónuszavarok, ortopédiai problémák és tartási rendellenességek szerepelnek. A protokoll szerint a képzés nem akkreditált, és nagyjából 210 képesített szakember dolgozik a módszerrel.
Katona-módszer
A Katona Ferenc nevéhez fűződő neurohabilitációs tréning a protokoll szerint nem mozgásfejlesztés és nem mozgásterápia, hanem „neuroterápia, medikális eljárás”. Az idegrendszeri fejlődésükben veszélyeztetett, 0–12 hónapos csecsemőknek szól, és csak csapatmunkában, orvosi irányítással végezhető. Ha a baba koraszülött volt, vagy idegrendszeri kockázat merült fel, erről a neonatológus vagy a gyermekneurológus tud tájékoztatni.
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 3. és 4.3 fejezet (24–25. és 30–31. oldal; a DSGM adatközlője: Mézám Zsuzsanna)
Hol érhető el, és ki fizeti?
A protokoll a módszerek elérhetőségéről is ad képet, és ebben nagy különbségek vannak.
| Módszer | Hol dolgoznak a szakemberek a protokoll szerint |
|---|---|
| TSMT | pedagógiai szakszolgálatokban és óvodákban is, de legnagyobb számban magánellátásban |
| DSZIT | állami alapellátásban, alapítványi és magánellátásban; a protokoll szerint a lakóhelyhez minél közelebb |
| DSGM | állami egészségügyben, alapítványokban, egyesületekben és magánvállalkozásokban |
| HRG | kevesebb helyen, mert a terapeutaképzés utoljára 2009-ben volt |
A gyakorlatban ezért érdemes először a lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálatnál érdeklődni, milyen felmérést és fejlesztést tudnak biztosítani. Ha magánellátásba mentek, kérdezd meg előre a felmérés és egy alkalom árát, valamint azt, hány alkalommal és mennyi otthoni gyakorlással számoljatok.
Forrás: Mozgásterápiás protokoll a kora gyermekkori intervencióban, 4.3, 4.4 és 4.5 fejezet
Mit mutat a kutatás?
Itt válik el igazán az, amit a módszerek magukról mondanak, és amit független vizsgálatok igazoltak.
Az Ayres-féle szenzoros integráció
Ez a legjobban kutatott módszer a cikkben szereplők közül. Sarah Schoen és munkatársai 2019-ben az Autism Research folyóiratban szisztematikus áttekintést közöltek: 19 vizsgálatból hármat értékeltek a szigorú kritériumok alapján, köztük két randomizált kontrollált vizsgálatot. Következtetésük szerint az Ayres-féle szenzoros integráció bizonyítékokon alapuló gyakorlatnak tekinthető a 4–12 éves, autizmussal élő gyerekeknél. Az áttekintés szerzői maguk is a módszer kutatói és képviselői, és a következtetés mindössze három vizsgálaton alapul.
Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia (AAP) 2012-es állásfoglalása óvatosabb. Eszerint a szenzoros integrációs terápia hatékonyságáról szóló kutatások „korlátozottak és nem meggyőzőek”, a „szenzoros feldolgozási zavart” pedig általában nem kellene diagnózisként használni. Az akadémia szerint a szenzoros alapú terápia egy átfogó kezelési terv egyik eleme lehet, és a gyerekorvosnak érdemes a családdal egy próbaidőszakról beszélnie.
A hazai módszerek
A TSMT-ről, a HRG-ről és az Alapozó Terápiáról nem találtunk független, kontrollált hatásvizsgálatot. A protokoll a TSMT-ről maga írja, hogy a diagnosztikai folyamattal és a fejlődés nyomon követésével kapcsolatban összehasonlító vizsgálatok folynak egyetemi szinten, „melyek publikálása a közeljövőben megtörténhet”. Az Alapozó Terápia leírása a hatásvizsgálatról egy szakkönyvre hivatkozik.
Ez nem jelenti azt, hogy ezek a módszerek hatástalanok – csak azt, hogy a hatásukról egyelőre nincs független bizonyíték. A módszerek képviselői jó tapasztalatokról számolnak be, de olyan vizsgálatot nem találtunk, amely kizárná, hogy a fejlődés a terápia nélkül, például az érés vagy más fejlesztés miatt is bekövetkezett volna.
Források: Schoen SA és mtsai: A systematic review of Ayres sensory integration intervention for children with autism, Autism Research 2019;12(1):6–19, https://jdc.jefferson.edu/otfp/70; American Academy of Pediatrics, Council on Children With Disabilities: Sensory Integration Therapies for Children With Developmental and Behavioral Disorders, Pediatrics 2012;129(6):1186–1189, https://www.sbp.com.br/fileadmin/user_upload/pdfs/POLICY_STATEMENT-Sensory_Integration-Therapies_Children_With_Developmental-Behavioral_DisordesAAP2012.pdf; Mozgásterápiás protokoll, 4.1 és 4.5 fejezet
Hogyan tudod követni, hogy működik-e?
Az AAP állásfoglalása konkrét tanácsokat ad arra az esetre, ha a gyerek szenzoros alapú terápiára jár. Szerintünk ezek a tanácsok más mozgásterápiáknál is jól használhatók:
- A terápia elején legyenek konkrét, a mindennapi életre vonatkozó célok – például „egyedül fel tud öltözni”, „le tud ülni a mesekönyv mellé tíz percre”.
- Vezess egyszerű naplót a gyerek viselkedéséről és ügyességéről, vagy töltsetek ki egy értékelő lapot az elején és később.
- Előre beszéljétek meg, mikor nézitek meg újra, hogy a terápia eléri-e a kitűzött célokat.
- Gondold végig, mi a legfontosabb: a terápiás idő véges, ezért arra érdemes fordítani, ami a gyerek mindennapjait leginkább nehezíti.
Az AAP azt is kiemeli, hogy ha egy gyereknél szenzoros tünetek jelentkeznek, előbb érdemes alaposan kivizsgálni, nincs-e a háttérben például autizmus, figyelemzavar és hiperaktivitás, fejlődési koordinációs zavar vagy szorongás.
Forrás: AAP – Sensory Integration Therapies for Children With Developmental and Behavioral Disorders, Pediatrics 2012, ajánlások 1–4.
Ellenőrzőlista az első találkozóhoz
- Ki javasolta a terápiát, és milyen felmérés alapján?
- Milyen végzettsége van a terapeutának, és hol szerezte a módszer képesítését?
- Milyen konkrét célokat tűztök ki, és mikor ellenőrzitek őket?
- Mennyi otthoni gyakorlást kér a módszer, és belefér-e a család hétköznapjaiba?
- Jár-e már a gyerek másik terápiára, és összeegyeztethető-e a kettő?
- Elérhető-e a terápia a pedagógiai szakszolgálatban, vagy csak magánellátásban?
- Ha a gyereknél egészségügyi probléma is felmerült, látta-e gyermekorvos vagy gyermekneurológus?
A mindennapi, játékos mozgás otthon minden gyereknek jót tesz, terápiától függetlenül. Ötleteket a 3–6 éves kori otthoni mozgásfejlesztésről szóló cikkünkben gyűjtöttünk.
Amit a kutatás nem mutat
Nem mutatja, melyik módszer jobb a másiknál
Nem találtunk olyan vizsgálatot, amely a TSMT-t, a HRG-t, az Alapozó Terápiát és az Ayres-módszert egymással hasonlította volna össze.
Nem mutatja a hazai módszerek hatását
A hazai módszerekről a protokoll leírásai tapasztalatokra és a módszerek saját forrásaira épülnek. Független, kontrollált hatásvizsgálatot nem találtunk róluk.
Az Ayres-bizonyítékok szűk csoportra vonatkoznak
A szisztematikus áttekintés pozitív következtetése 4–12 éves, autizmussal élő gyerekekről szól. Más problémákra, például tanulási nehézségre vagy ügyetlenségre, ebből nem lehet következtetni.
A leírások a módszerektől származnak
A protokollban a módszerek bemutatását a módszerek saját képviselői adták. Ezért amit a javallatokról és az eredményekről írunk, az a módszerek saját állítása.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a TSMT és a HRG között?
Ugyanaz a szakmai háttér és ugyanaz a célcsoport, más a közeg. Mindkettőt Lakatos Katalin dolgozta ki, és a hazai mozgásterápiás protokoll szerint mindkettő az idegrendszeri éretlenség tüneteit mutató gyerekeknek szól. A TSMT szárazföldön, eszközökkel zajlik, egyéni formában otthoni gyakorlással, csoportosan heti legalább két alkalommal. A HRG vízben, csoportosan, a szülő bevonásával.
Mi az Ayres-terápia?
Az Ayres-terápia a szenzoros integrációs terápia, amelyet Anne Jean Ayres amerikai szakember alapozott meg az 1970-es évek elején. Mozgásos, játékos terápia, amely a tapintással, az egyensúllyal és a saját test érzékelésével kapcsolatos ingereket használja. Magyarországon ennek egyik hazai változata a dinamikus szenzoros integrációs terápia (DSZIT).
Hány éves kortól lehet mozgásterápiára járni?
Módszerenként más. A hazai protokoll szerint a TSMT 3 hónapos kortól nagyjából 12 éves korig, a HRG a stabil életfunkciók megléte mellett egészen kis kortól, az Alapozó Terápia 5 és 16 éves kor között, a DSZIT pedig életkori megkötés nélkül alkalmazható.
Bizonyítottan működnek ezek a terápiák?
A bizonyítékok módszerenként nagyon eltérőek. Az Ayres-féle szenzoros integrációról egy 2019-es áttekintés két randomizált vizsgálatot is értékelt autizmussal élő 4–12 éves gyerekeknél, az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia viszont 2012-es állásfoglalásában korlátozottnak és nem meggyőzőnek nevezte a kutatási eredményeket. A hazai módszerekről (TSMT, HRG, Alapozó Terápia) nem találtunk független, kontrollált hatásvizsgálatot.
Ki dönti el, hogy kell-e mozgásterápia?
Szakember, felmérés alapján. A hazai protokoll szerint minden módszer saját felméréssel kezd, a súlyosabb problémáknál pedig csapatmunka – például gyermekneurológus, pszichológus, gyógypedagógus bevonása – javasolt. Első lépésként fordulj a gyerekorvoshoz, a védőnőhöz vagy a pedagógiai szakszolgálathoz.
Amit már ma megtehetsz
Írd le egy lapra három konkrét helyzetet, amelyben a gyerek ügyetlensége vagy nehézsége a mindennapokban megjelenik – például öltözködés, labdajáték, ceruzafogás. Ezzel a lappal fordulj a gyerekorvoshoz, a védőnőhöz vagy a pedagógiai szakszolgálathoz, és kérj felmérést. Ha terápiát javasolnak, a lapon lévő három helyzet jó kiindulópont lesz ahhoz, hogy néhány hónap múlva lásd: működik-e.
