Röviden. A négy sportág négy különböző dolgot tanít: a karate ütést és rúgást, a judo dobást és földharcot, a taekwondo főleg rúgást, az aikido esést, gurulást és páros technikát – többnyire verseny nélkül. A magyar versenyszabályok mindhárom versenysportban óvják a kicsiket: a taekwondóban 6–9 évesen tilos a fejrúgás, a judóban a legfiatalabbak csak leszoríthatnak. Egy 2023-as amerikai vizsgálat szerint versenyen 2,56-szor nagyobb a fej- és nyaksérülés kockázata, mint edzésen. A havidíjak az általunk talált hazai példák többségében 14 500 és 19 500 forint között mozogtak.
Négy sportág, négy különböző logika
A szülők gyakran egy kalap alá veszik a küzdősportokat, pedig a gyerek egészen mást csinál egy judo- és egy taekwondoedzésen. Az első kérdés nem az, hogy melyik a „jobb”, hanem az, hogy mit szeretne a gyereked csinálni a testével.
Karate: ütés, rúgás, formagyakorlat
A karate ütő-rúgó harcművészet. Két fő része van: a kata, vagyis az egyedül bemutatott formagyakorlat, és a kumite, a páros küzdelem. Karate és karate között is nagy a különbség: a pontozásos WKF-rendszerben a kontroll a lényeg, a kyokushinban a kemény testmunka. Erről részletesen írtunk a WKF és a kyokushin különbségéről szóló cikkünkben.
Judo: dobás, esés, földharc
A judóban nincs ütés és rúgás. A cél, hogy a gyerek kibillentse egyensúlyából és a hátára dobja a társát, a földön pedig leszorítsa. Később a karfeszítés és a fojtás is a technikai anyag része lesz, de gyerekkorban ezeket a versenyszabály korlátozza. A judo első leckéje az esés: aki nem tud biztonságosan esni, azt nem dobják.
Taekwondo: a rúgások sportja
A Nagy Sportágválasztó ismertetője szerint „valamennyi küzdősport között talán a taekwondóban található a legszínesebb és a legfejlettebb rúgástechnikai arzenál”. A versenyen mellvédőt, fejvédőt, sípcsont-, alkar- és ágyékvédőt viselnek, a mérkőzés mellett pedig formagyakorlatban (poomsae) is lehet versenyezni. Magyarországon két nagy irányzata működik, mindkettő saját szövetséggel: az olimpiai, World Taekwondo-szabályokat követő Magyar Taekwondo Szövetség és a Magyar ITF Taekwon-do Szövetség.
Aikido: esés, gurulás, partnermunka – ellenfél nélkül
Az aikidós gyerekek edzésén esés, gurulás, páros gyakorlatok és kontrolltechnikák váltják egymást, és a társ nem ellenfél, hanem partner. A legtöbb irányzatban nincs verseny. Egy budapesti egyesület gyerekcsoportjának ismertetője szerint „az aikido a gyakorlást tűzte ki céljául, verseny nincs”, ezért a gyerekek „nem ragaszkodnak a győzelemhez vagy vereséghez”. Kivétel a Shodokan (Tomiki) aikido, amely szabályozott versenyeket is rendez: az irányzat szerint a biztonságos verseny segíti a technika fejlődését.
Források: Nagy Sportágválasztó – Taekwondo (WTF), https://sportagvalaszto.hu/taekwondo-wtf/; Magyar Taekwondo Szövetség, https://wtftaekwondo.hu/; Magyar ITF Taekwon-do Szövetség, https://www.taekwon-do.hu/; Shurenkan Aikido SE – Gyerekcsoport, https://www.sas-aikido.hu/gyerekcsoport; Shodokan Aikido Federation – FAQ, https://en.shodokanaikido.com/faq/
A négy sportág egy táblázatban
Az alábbi összevetés a későbbi fejezetekben hivatkozott szabályokon, egyesületi tájékoztatókon és kutatásokon alapul. A havidíj egy-egy konkrét egyesület árát mutatja, nem országos átlagot.
| Karate | Judo | Taekwondo | Aikido | |
|---|---|---|---|---|
| Mire épül | ütés, rúgás, kata | dobás, esés, földharc | rúgás, formagyakorlat | esés, gurulás, páros technika |
| Kezdés | 3–6 évesen játékosan, 6–7 évesen rendszeresen | 5 éves kortól | 6 év körül (a legfiatalabb versenykorcsoport 6–7 éves) | 5–6 éves kortól |
| Érintkezés | kontrollált ütés-rúgás, stílusonként eltérő | folyamatos fogás, dobás, földre vitel | rúgás védőfelszerelésre | fogás, dobás együttműködő társsal |
| Verseny gyereknek | knockdown 7–8 évtől, WKF nemzetközi 12 évtől | 10 év körül, a legkisebbeknek csak leszorítás | 6–7 évtől, 6–9 évesen fejrúgás nélkül | többnyire nincs (kivétel: Shodokan) |
| Példa havidíjra | 19 500 Ft (VSD Dunakeszi) | 14 500 Ft (VSD Dunakeszi) | 16 000 Ft 18 év alatt (Veszprémi Taekwon-do SE, ITF) | 18 000 Ft (Aikido Tenjinchi Dojo, Budapest) |
A karatés sorokról bővebben a karate kezdőéletkoráról szóló cikkünkben olvashatsz.
Források: a táblázat a szerkesztőség összefoglalója a cikkben hivatkozott versenykiírások, egyesületi oldalak és a Nagy Sportágválasztó (https://sportagvalaszto.hu/judo/) alapján. Az árakat 2026. szeptember 28-án ellenőriztük.
Mit engednek a versenyszabályok a gyerekeknek?
A versenyszabály sokat elárul egy sportágról: megmutatja, mit tart a szövetség veszélyesnek egy tízéves számára. Mindhárom versenysportban fokozatosan bővül, mi megengedett.
Judo: előbb leszorítás, aztán karfeszítés, végül fojtás
A Magyar Judo Szövetség versenyszabályzatára épülő 2023/2024-es diákolimpiai versenykiírás így korlátozta a földharcot:
| Korcsoport (2023/2024) | Születési év | Küzdőidő | Földharcban megengedett |
|---|---|---|---|
| Diák C | 2014 | 2 perc (+1 perc aranypont) | csak leszorítás |
| Diák B | 2013 | 2 perc (+1 perc aranypont) | csak leszorítás |
| Diák A | 2012 | 2 perc (+2 perc aranypont) | karfeszítés, leszorítás |
| Serdülő | 2010–2011 (a 2012-esek felversenyezhetnek) | 3 perc | korlátozás nincs |
Vagyis a 10–11 évesek csak leszoríthatnak, a karfeszítés 12 éves kor körül, a fojtás serdülőkorban jön. A szövetség 2026-ban U11-es, U12-es és U14-es néven hirdette meg a diákolimpiai korosztályokat, ezért a pontos határokat mindig az aktuális versenykiírásban nézd meg. Máshol szigorúbbak is lehetnek a szabályok: a brit judoszövetség szabálya szerint a kizárólag 16 év alattiaknak rendezett kategóriákban sem fojtás, sem karfeszítés nem engedélyezett.
Taekwondo: a fej sokáig tiltott terület
A Magyar Taekwondo Szövetség 2025-ös országos bajnokságának kiírása a WT szabályait a hazai viszonyokra igazítva alkalmazza. A gyerekek három korcsoportban versenyeznek: Gyerek I. (6–7 év), Gyerek II. (8–9 év) és Gyerek III. (10–11 év), utánuk jön a kadet (12–14 év). A mérkőzés gyerekeknél és kadetoknál 3 × 1 perc, fél perc pihenővel.
- Gyerek I. és II.: „nem engedélyezett a fejrúgás”.
- Gyerek III.: a kezdő, „B” kategóriában tilos, a haladó, „A” kategóriában plexis fejvédővel engedélyezett.
- Kadet: engedélyezett, plexis fejvédővel.
Kötelező a fejvédő és a fogvédő, szemüvegben pedig nem lehet versenyezni.
Karate: stílusonként más a rend
A magyar knockdown (kyokushin) rendszer már 7–8 évesen indít versenykategóriát, és minden korosztályban tiltja, hogy kézzel a fejre üssenek. A WKF nemzetközi korosztályai 12 éves kortól indulnak, a 14 év alattiaknak jóváhagyott fejvédő kötelező.
Aikido: nincs mit korlátozni
Ahol nincs verseny, ott versenyszabály sincs. Az aikidós gyerek fejlődését a vizsgák jelzik: a budapesti Shurenkan egyesületnél évente háromszor, márciusban, júniusban és novemberben lehet vizsgázni. A karate övrendszeréről külön cikkünk szól: Karate övek sorrendje és övvizsga gyerekeknek.
Források: Judo Diákolimpia versenykiírás 2023/2024, https://bmdiaksport.hu/wp-content/uploads/2024/04/JUDO-Diakolimpia-Versenykiiras-2023_2024.pdf; Magyar Judo Szövetség – U11, U12, U14, U16 és ifjúsági Országos Diákolimpia (2026), https://judo.hu/verseny-adatlap/1267; British Judo – Amendments to the IJF Contest Rules (2026. február 21.), https://www.britishjudo.org.uk/wp-content/uploads/2026/02/20260221-BJA-Amendments-to-IJF-Contest-Rules_Final.pdf; Magyar Taekwondo Szövetség – 2025. évi Magyar Országos Bajnokság kiírása, https://www.tpss.eu/PDF/4290.pdf; a karatés adatok forrásai a WKF–kyokushin cikkünkben.
Esni tanulni: miért ez az első lecke?
A judóban és az aikidóban a gyerek az első hetekben főleg esik és gurul. Sok szülő ilyenkor türelmetlenkedik, pedig ennek komoly oka van.
Egy 2020-as japán kísérletben két tapasztalt, ötödik danos judós közül az egyik négyszer dobta le a másikat oszoto-garival, ezzel a gyakori hátradobással. A dobott judós fejére érzékelőt rögzítettek, és az eredményt egy esni nem tudó próbabábuval vetették össze. Szabályos eséskor (ukemi) a fej gyorsulása szignifikánsan kisebb volt, mert a fej nem csapódott a tatamihoz.
Hogy mi történik, ha ez nem sikerül, azt egy japán elemzés mutatja. A 2003 és 2010 között Japánban történt súlyos judós fejsérülések 90 százaléka (30-ból 27 eset) 20 év alatti sportolót ért. A szerzők szerint a fiatalabbak főleg akkor sérülnek fejen, amikor őket dobják, a tapasztaltabbak nyaka pedig inkább támadás közben sérül.
Szülőként ebből egy dolog következik: a jó judo- vagy aikidoedző hónapokig gyakoroltatja az esést, mielőtt a gyerekek dobni kezdenék egymást. Ha egy klubban a kezdők az első héten már dobálják egymást, kérdezz rá, miért.
Források: Murayama H és mtsai (2020): Ukemi Technique Prevents the Elevation of Head Acceleration of a Person Thrown by the Judo Technique ’Osoto-gari’, Neurologia medico-chirurgica, https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7301129; Kamitani T és mtsai (2013): Catastrophic Head and Neck Injuries in Judo Players in Japan From 2003 to 2010, American Journal of Sports Medicine, https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0363546513490662
Sérülések: mit mutatnak az adatok?
Sérülésmentes küzdősport nincs. A kérdés az, milyen sérülés, mikor és milyen gyakran fordul elő.
Más sportág, más testrész
Egy amerikai vizsgálat becslése szerint 1990 és 2003 között 128 400, 17 év alatti gyereket láttak el sürgősségi osztályon küzdősportos sérüléssel. A sérülés leggyakrabban úgy történt, hogy a gyereket megrúgták (25,6 százalék), a leggyakrabban sérült testtáj pedig a lábszár, a lábfej és a boka (30,1 százalék). A sérültek 79,5 százaléka karatézott, ami nagyrészt abból is fakadhat, hogy ezt a sportot űzik a legtöbben. A szerzők szerint a sérülések sportáganként különböznek: a judósoknál a váll, a felkar és a nyak sérülése arányaiban gyakoribb volt, mint a karatésoknál és a taekwondósoknál. Ez logikus, hiszen a judóban dobnak és esnek, a másik kettőben rúgnak.
A verseny a kockázatosabb rész
Egy 2023-as, szintén amerikai sürgősségi adatokon alapuló vizsgálat 2004 és 2021 között nagyjából 177 ezer 3–17 éves gyerek küzdősportos sérülését elemezte. A leggyakoribb sérülés a rándulás és a húzódás volt (28,4 százalék), és a sérülések 26,9 százaléka esésből adódott. A legfontosabb szám: versenyen 2,56-szor nagyobb volt a fej- és nyaksérülés, 2,70-szer nagyobb pedig a traumás agysérülés kockázata, mint edzésen vagy más helyzetben.
Az orvosi ajánlás
Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia (AAP) szerint a sérülések száma a küzdősport fajtájától függően ezer edzés- vagy versenyalkalomra 41 és 133 között mozog. Az AAP azt javasolja, hogy a gyerekek kerüljék azokat a formákat, amelyekben a fejre is ütnek, és ne küzdjenek, amíg az érintés nélküli technikát biztosan nem tudják. A jelentés összefoglalója szerint azt sem igazolták, hogy a puha fejvédő vagy a fogvédő megelőzné az agyrázkódást.
Források: Yard EE és mtsai (2007): Pediatric martial arts injuries presenting to Emergency Departments, United States 1990–2003, Journal of Science and Medicine in Sport 10(4):219–226, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1440244006001460; Madireddy SS és mtsai (2023): Pediatric Martial Arts–Related Injuries Treated in Emergency Departments in the United States From 2004 to 2021, American Journal of Sports Medicine, https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/03635465231181086; AAP-jelentés összefoglalója: University Hospitals – New Guidance on Martial Arts, https://www.uhhospitals.org/blog/articles/2017/06/new-guidance-on-martial-arts
Agresszió és önfegyelem: amit a kutatás mond
Sok szülő attól tart, hogy a küzdősporttól verekedősebb lesz a gyerek. Mások épp azt remélik tőle, hogy lenyugszik. A kutatások inkább a második csoportnak adnak igazat – egy fontos feltétellel.
Egy 2017-es metaanalízis
A metaanalízis 12 vizsgálatot összegzett, összesen 507, 6 és 18 év közötti résztvevővel. A kilenc beavatkozásos és követéses vizsgálat alapján a küzdősport közepes mértékben csökkentette az agressziót (0,65-ös hatásméret). A három egyszeri összehasonlító vizsgálat eredménye viszont nem volt egybehangzó. A szerzők szerint a küzdősport alkalmas lehet a kifelé irányuló viselkedési problémák mérséklésére, de azt még nem tudni, pontosan mi okozza a hatást.
Nem mindegy, milyen a küzdősport
Egy 2026-os hálózati metaanalízis stílusok szerint rangsorolta a hatást. A kísérleti vizsgálatokban a hagyományos, nem küzdelemre épülő harcművészet szignifikánsan csökkentette a fiatalok agresszióját (SMD = −0,41). A több stílust ötvöző és a küzdelemközpontú formák hatása gyenge vagy nem kimutatható volt, a kontaktsportoké a legkisebb – ezeknél néhol még enyhe növekedés is mutatkozott.
Egy iskolai karatekísérlet
A legnagyobb gyerekkarate-kísérletben öt európai ország 721 másodikosa heti két órában karatézott egy tanéven át, érintés nélkül, nevelési szemlélettel. A kontrollcsoporthoz képest kicsi, de szignifikáns javulást mértek a tanulmányi eredményben (d = 0,16), a magatartási problémákban (d = −0,28), az állóképességben (d = 0,36) és az egyensúlyban (d = 0,24).
A három vizsgálat együtt azt üzeni: a hatás inkább az edzés szemléletén múlik, mint a sportág nevén. A köszöntés, a szabályok, a társra való vigyázás – ezek tanítanak önfegyelemre. Ha egy klubban a győzelem és a keménység az első, ott ne számíts arra, hogy nyugodtabb lesz a gyereked.
Források: Harwood A, Lavidor M, Rassovsky Y (2017): Reducing aggression with martial arts: A meta-analysis of child and youth studies, Aggression and Violent Behavior 34, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1359178917300976; Wang X és mtsai (2026): Effects of Martial Arts Exercise on Aggressive Behaviors in Young People: A Systematic Review and Network Meta-Analysis, Trauma, Violence, & Abuse, https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/15248380261437101; Pinto-Escalona T és mtsai: Effects of a school-based karate intervention on academic achievement, psychosocial functioning, and physical fitness, Journal of Sport and Health Science 13 (2024; online 2021), https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2095254621001137
Melyik gyereknek melyik? Tipikus helyzetek
Ez a fejezet nem kutatási eredményeken alapul: a sportágak jellegéből levont szerkesztőségi tanácsokat gyűjtöttük össze. Egy próbaedzés mindig többet elárul.
A gyerek nem szereti, ha hozzáérnek
A judo nem neki való, legalábbis nem elsőre: ott az első perctől fogják, húzzák, földre viszik. A karate érintés nélküli kezdőcsoportja vagy az aikido lassabb, együttműködő gyakorlása könnyebb kezdés.
Mindig birkózik a testvérével
Neki valószínűleg a judo tetszik majd a legjobban. A földharc, az erőkifejtés, az egymásba kapaszkodás pontosan azt adja, amit otthon is keres – csak szabályok között.
Rúgkapál, mindenhová felmászik, hajlékony
A taekwondo rúgásközpontú edzése sok ilyen gyereket leköt. Ha versenyezni is szeretne, jó tudni, hogy 6–7 évesen már van korcsoportja.
Szorongós, rosszul viseli a vereséget
Az aikido verseny nélküli közege sokat segíthet, és a karate katája is ellenfél nélküli versenyszám. A küzdelemre épülő versenyrendszert ráér később kipróbálni.
Magabiztosabb, fegyelmezettebb gyereket szeretnél
Ezt egyik sportág sem garantálja. A fenti kutatások szerint az edzés szemlélete számít: ott, ahol a tisztelet és a társra való figyelés az alap, bármelyik sportág segíthet.
Mennyibe kerül?
Országos átlagár nincs, a havidíj városonként és egyesületenként erősen eltér. Néhány konkrét példa, amelyet 2026. szeptember 28-án ellenőriztünk az egyesületek honlapján:
- Judo: a Városi Sportegyesület Dunakeszi judo szakágában a havi tagdíj 14 500 Ft.
- Karate: ugyanennél az egyesületnél a karate havidíja 19 500 Ft heti két edzéssel, és óvodás mozgásfejlesztő csoport is van.
- Taekwondo: a Veszprémi Taekwon-do SE-nél (ITF) a korlátlan havi edzésdíj 18 éves korig 16 000 Ft, az első edzés ingyenes. A Magyar Taekwondo Szövetség 2025-ös országos bajnokságán a küzdelem nevezési díja 10 000 Ft volt.
- Aikido: a budapesti Aikido Tenjinchi Dojóban a havi tagdíj 18 000 Ft. Egy kisebb, Albertirsán és Budapesten edző egyesület gyerekeknek 4 000 Ft-os havidíjat hirdet – az eltérés jól mutatja, mennyire szórnak az árak.
Ezekhez jön a ruha (karateruha, judoruha, dobok), a vizsgadíjak, a sportorvosi engedély és versenyzés esetén a nevezés, az utazás és a védőfelszerelés. A taekwondóban és a karatéban a versenyzéshez több védőeszköz kell, a judóban és az aikidóban a ruha a fő tétel. A legtöbb egyesületben van ingyenes próbaedzés vagy próbahónap: a Yurusu Aikidónál például egy teljes hónapig.
Források: VSD Dunakeszi – Judo, https://vsdunakeszi.hu/judo/; VSD Dunakeszi – Karate, https://vsdunakeszi.hu/karate/; Veszprémi Taekwon-do SE – Áraink, https://veszpremtaekwondo.hu/araink; Magyar Taekwondo Szövetség – 2025. évi OB kiírás, https://www.tpss.eu/PDF/4290.pdf; Aikido Tenjinchi Dojo – Gyerekcsoport, https://aikidoiskola.hu/gyerekcsoport.html; Yurusu Aikido – Aikido gyerekeknek, https://yurusuaikido.hu/blogs/gyerek-edzes.html; Yurusu Aikido – Edzések, https://yurusuaikido.hu/training.html. Ellenőrizve: 2026. szeptember 28.
Mit kérdezz az első edzésen?
Bármelyik sportág mellett döntesz, ezek a kérdések segítenek megítélni a klubot.
- Van külön csoport a gyerek korosztályának?
- Judónál, aikidónál: meddig gyakorolják az esést, mielőtt dobnának?
- Karaténál, taekwondónál: mikor kezdődik az érintéses gyakorlás, és érhet-e ütés vagy rúgás a fejet?
- Kötelező versenyezni, vagy lehet csak edzésre járni?
- Milyen végzettsége van az edzőnek, és mennyi tapasztalata gyerekekkel?
- Mi történik, ha a gyerek megijed, elsírja magát, vagy nem akar párban gyakorolni?
- Mennyi az éves költség a vizsgákkal, a ruhával és a versenyekkel együtt?
Figyeld meg azt is, hogyan szól az edző ahhoz, aki hibázott. A kutatások alapján ez többet elárul arról, hogyan hat majd az edzés a gyerek önfegyelmére, mint a sportág neve a cégtáblán.
Amit a kutatás nem állít
Nem mondja meg, melyik sportág a legbiztonságosabb. Az amerikai sürgősségi vizsgálatok azt mutatják, hány sérült gyereket láttak el, nem azt, hányan sportoltak. Hogy a sérültek többsége karatés volt, valószínűleg abból is fakad, hogy többen karatéznak. A sportágak közötti különbségek a sérülések jellegére nézve megbízhatók, a kockázat nagyságára nézve nem.
Az ukemi-kísérlet két felnőttel készült. Két ötödik danos judós és egy próbabábu vett részt benne. Gyerekek esését nem mérték, a logika azonban ugyanaz.
A japán súlyos sérülések nem a magyar valóságot írják le. A 2003–2010 közötti japán esetek ritkák és súlyosak voltak; a gyakoriságukból nem lehet arra következtetni, mennyire veszélyes egy magyar gyerekjudo-edzés.
Az agressziós metaanalízisek kis mintákon alapulnak. A 2017-es összegzés 507 résztvevővel dolgozott. A 2026-os elemzés összefoglalója nem nevezi meg, melyik konkrét sportág melyik csoportba került, ezért nem mondhatjuk, hogy például az aikido vagy a karate „bizonyítottan” jobb.
A 721 fős kísérlet iskolai karatéról szólt. Érintés nélküli, nevelési programot vizsgált, nem egyesületi versenyedzést. A hatások kicsik voltak.
A havidíjak csak példák. Négy-öt egyesület árából nem lehet országos átlagot számolni, és a „melyik gyereknek melyik” fejezet is szerkesztőségi tanács, nem kutatási eredmény.
Gyakori kérdések
Karate vagy judo – melyik a biztonságosabb gyereknek?
Egyértelmű győztes nincs, a két sportban másfélék a sérülések. Egy amerikai, sürgősségi adatokon alapuló vizsgálatban a judós gyerekeknél a váll, a felkar és a nyak sérülése volt arányaiban gyakoribb, az ütő-rúgó sportokban pedig a rúgás okozta sérülések voltak túlsúlyban. Mindkét sportban a verseny és a szabad küzdelem a kockázatosabb rész, és mindkettőben az edző minősége számít a legtöbbet.
Hány évesen kezdheti a gyerek a judót?
A Nagy Sportágválasztó ismertetője szerint a judót 5 éves kortól lehet űzni, versenyezni 10 éves kor körül kezdenek a gyerekek. Az első hónapok fő tananyaga az esés (ukemi), a dobások csak utána jönnek. A legfiatalabb versenyzők a magyar diákolimpián csak leszorítást alkalmazhatnak.
Szabad-e a fejre rúgni a gyerekeknek taekwondóban?
A Magyar Taekwondo Szövetség 2025-ös versenykiírásai szerint a Gyerek I. és II. korcsoportban (6–9 évesek) nem. A 10–11 évesek közül is csak a haladó, „A” kategóriában engedélyezett, plexis fejvédővel. A kadetoknál (12–14 év) már engedélyezett, de ott is kötelező a plexis fejvédő.
Tényleg nincs verseny az aikidóban?
A legtöbb irányzatban nincs: a hazai gyerekcsoportok is kiemelik, hogy az aikidóban a gyakorlás a cél, nem a győzelem. Kivétel a Shodokan (Tomiki) aikido, amelynek saját, szabályozott versenyrendszere van. Ha a gyereket a megmérettetés motiválja, ezt érdemes előre tudni.
Csökkenti a küzdősport a gyerek agresszivitását?
A kutatások szerint csökkentheti, de nem automatikusan. Egy 2017-es metaanalízisben a beavatkozásos és követéses vizsgálatok közepes hatást mutattak. Egy 2026-os hálózati metaanalízis szerint a hagyományos, nem küzdelemre épülő harcművészet csökkentette az agressziót, míg a küzdelemközpontú formák hatása gyenge vagy nem kimutatható volt. Az edzés nevelési szemlélete a döntő, nem a sportág neve.
Amit már ma megtehetsz
Ma este kérdezd meg a gyereket, mi vonzza a küzdősportban: a rúgás, a birkózás, a fehér ruha és az öv, vagy az, hogy a barátja is oda jár. A válaszából kiderül, melyik sportágnál érdemes kezdeni. Aztán keress két klubot a környéken, és még ezen a héten kérj tőlük időpontot egy próbaedzésre. A döntést a gyerek hozza meg, miután mindkettőt kipróbálta – hat-nyolc évesen egy rossz választás sem végleges.
