Röviden: a Nemzetközi Kézilabda-szövetség öt méretet szabályoz: 00-s, 0-s, 1-es, 2-es és 3-as. Gyerekkorban a 0-s (46–48 cm, 255–280 g) és az 1-es (50–52 cm, 290–330 g) a két fontos méret; az 1-es a 8–14 éves lányoknak és a 8–12 éves fiúknak való. Magyarországon viszont U8-tól U10-ig egyáltalán nem ezekkel játszanak, hanem szivacslabdával: a 0-s labda U12-ben, az 1-es csak U14-ben kerül elő. Mielőtt vásárolsz, kérdezd meg az edzőt, mert a bolti méretszám és az edzésen használt labda nem mindig ugyanaz.
A hivatalos méretek: kerület és súly
A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) labdaszabályzata minden méretre pontos tartományt ad meg. Az alábbi táblázat a gyantával játszott labdákra vonatkozik, ez a leggyakoribb eset.
| Méret | Kerület | Súly | Kinek? |
|---|---|---|---|
| 00 | 44–46 cm | 165–190 g | gyerekek és más kezdők |
| 0 | 46–48 cm | 255–280 g | legfeljebb 8 éves gyerekek vagy kezdők |
| 1 | 50–52 cm | 290–330 g | 8–14 éves lányok, 8–12 éves fiúk |
| 2 | 54–56 cm | 325–375 g | felnőtt nők, 14 év fölötti lányok, 12–16 éves fiúk |
| 3 | 58–60 cm | 425–475 g | felnőtt férfiak, 16 év fölötti fiúk |
Két dologra érdemes figyelni. Az egyik: a 00-s és a 0-s kerülete csak 2 cm-rel tér el, a súlyuk viszont majdnem száz grammal – a 00-s 165–190 g, a 0-s 255–280 g. Ha tehát nagyon könnyű labdát keresel egy óvodásnak, a 00-sat válaszd, ne a 0-sat.
A másik: az 1-esről a 2-esre váltás komoly ugrás. A kerület 4 centivel nő, a súly akár 85 grammal. Az IHF szerint ez a váltás a lányoknál 14, a fiúknál 12 éves kor körül esedékes, és sok gyereknél ilyenkor átmenetileg romlik a lövés. Ez nem visszaesés, csak az új labda.
Források: International Handball Federation – Ball Regulations, https://www.ihf.info/sites/default/files/2026-02/13A%20-%20Ball%20Regulations_E.pdf
Gyantás vagy gyanta nélküli: ugyanaz a szám, más méret
Ez az a részlet, amely miatt két azonos jelölésű labda is különbözhet, és amelyről a boltban ritkán szólnak. Az IHF szabályzata külön adatsort ad a gyantával és a gyanta nélkül játszott labdákra.
| Méret | Gyantával | Gyanta nélkül |
|---|---|---|
| 1 | 50–52 cm / 290–330 g | 49–51 cm / 290–315 g |
| 2 | 54–56 cm / 325–375 g | 51,5–53,5 cm / 300–325 g |
| 3 | 58–60 cm / 425–475 g | 55,5–57,5 cm / 400–425 g |
A különbség a 2-esnél és a 3-asnál a legnagyobb: a gyanta nélküli változat kerülete 2,5 centivel kisebb. Ennek gyakorlati oka lehet: gyanta nélkül nehezebb megfogni a labdát, ezért a kisebb méret segít.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a csapat gyanta nélkül játszik, a gyantás méretezésű labda nagyobb lesz a megszokottnál. Vásárlás előtt érdemes tisztázni, hogy a klubban használnak-e gyantát – sok teremben egyébként tiltják.
Források: International Handball Federation – Ball Regulations, https://www.ihf.info/sites/default/files/2026-02/13A%20-%20Ball%20Regulations_E.pdf
Kerület vagy átmérő? A leggyakoribb félreértés
Ha a gyereked szivacskézilabdázik, és megnézed a szivacslabda adatait, egy zavarba ejtő számot látsz: „13–14 centiméter”. Első ránézésre ez sokkal kevesebbnek tűnik, mint a 00-s labda 44–46 centije. Pedig nem erről van szó.
A szivacslabdák méretét átmérőben adják meg, az IHF-labdákét viszont kerületben. A kettő közvetlenül nem hasonlítható össze. Egy 13–14 cm átmérőjű labda kerülete nagyjából 41–44 cm (a kerület az átmérő π-szerese), vagyis a szivacslabda nagyjából a 00-s méret környékén van, csak jóval könnyebb és puhább.
| Labda | Megadott adat | Mit jelent? |
|---|---|---|
| IHF 00-s | 44–46 cm | kerület |
| U8-9 szivacs | 13–14 cm | átmérő, kb. 41–44 cm kerület |
| U10 szivacs | 15–16 cm | átmérő, kb. 47–50 cm kerület |
A táblázat harmadik oszlopában a kerületet az átmérőből számoltuk ki, nem a szabályzatból vettük. Ezek tájékoztató értékek, hogy össze tudd vetni a kétféle adatot.
Források: International Handball Federation – Ball Regulations, https://www.ihf.info/sites/default/files/2026-02/13A%20-%20Ball%20Regulations_E.pdf; Szivacskézilabda játékszabályok U8-9, https://www.vukkezilabda.hu/szakosztalyok/kezilabda-bajnoksagok-fu8-korosztaly/szivacskezilabdazas/szivacskezilabda-jatekszabalyok-u8-9-korosztaly/; Szivacskézilabda játékszabályok U10, https://www.kolyokkezilabda.hu/szivacskezilabdazas/szivacskezilabda-jatekszabalyok-u10-korosztaly/
A magyar út: szivacslabdától az 1-esig
Emiatt lehet félrevezető a bolti méretszám önmagában. Magyarországon a gyerekkézilabda nem IHF-labdával kezdődik, hanem szivaccsal, és a pálya, a létszám és a mérkőzés hossza is korosztályonként változik.
| Korosztály | Labda | Pálya | Létszám | Játékidő |
|---|---|---|---|---|
| U8-9 | bevonatos szivacs, 13–14 cm átmérő, 100–130 g | 20 × 10–12 m | 3 mezőnyjátékos + 1 kapus | 2 × 10 perc |
| U10 | bevonatos szivacs, 15–16 cm átmérő, 140–170 g | 28 × 15 m | 5 mezőnyjátékos + 1 kapus | 2 × 15 perc |
| U12 | 0-s méret | 40 × 20 m | teljes csapat | 2 × 20 perc |
| U14 | 1-es méret | 40 × 20 m | teljes csapat | 2 × 20 perc |
Az U8-9-es korosztályban egy mérkőzésre 5–8, az U10-ben 6–12 játékost lehet nevezni. Az U12-ben és az U14-ben a csapat legfeljebb 14 játékosból áll, és a mérkőzés megkezdéséhez legalább 7 játékos kell.
Amit érdemes tudni az eredményhirdetésről
A magyar gyermekbajnokság versenykiírása egyértelműen fogalmaz: „Az U12 és 14-es korosztályokban nem hirdetünk végeredményt.” A cél a mérkőzéstapasztalat, nem a rangsor. Ha tehát a gyereked csapata „nem nyert semmit”, az nem a csapat hibája: a rendszer ebben a korban szándékosan nem állít fel tabellát.
Források: Magyarországi gyermekkézilabda U14-es és U12-es korosztályainak versenykiírása, https://www.pmkezi.hu/Dokumentumok/2356421-OGY_U14-12VK_20240819.pdf; Szivacskézilabda játékszabályok U8-9, https://www.vukkezilabda.hu/szakosztalyok/kezilabda-bajnoksagok-fu8-korosztaly/szivacskezilabdazas/szivacskezilabda-jatekszabalyok-u8-9-korosztaly/; Szivacskézilabda játékszabályok U10, https://www.kolyokkezilabda.hu/szivacskezilabdazas/szivacskezilabda-jatekszabalyok-u10-korosztaly/
Mit ír elő a szabálykönyv a labdáról?
A méret- és súlyadatokon túl a játékszabálykönyv 3. szabálya néhány további követelményt is előír, és ezek vásárláskor is hasznosak.
- A labda bőrből vagy szintetikus anyagból készülhet.
- A labdának gömb alakúnak kell lennie.
- A felülete „nem lehet fényes vagy csúszós”.
- Minden mérkőzésre legalább két labdának kell rendelkezésre állnia.
- A tartaléklabdának a mérkőzés alatt azonnal elérhetőnek kell lennie az időmérőasztalnál, és ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelnie.
- A játékvezetők döntik el, mikor kerül játékba a tartaléklabda, és igyekezniük kell gyorsan játékba hozni, hogy a lehető legrövidebb legyen a megszakítás.
Egy gyakorlólabdánál a gyakorlatban a „nem lehet fényes vagy csúszós” kitétel számít a legjobban. Egy olcsó, fényes felületű labdát a gyerek nem tud egy kézzel megfogni, és ez rögtön rossz technikához vezet – nem azért, mert ügyetlen, hanem mert a labda nem alkalmas rá.
És most a legfontosabb mondat
A szabálykönyv külön kimondja: „a mini-kézilabdához használt labdák méretét és súlyát a normál játékszabályok nem szabályozzák”. Ez magyarázza az egész zavart, amely miatt ez a cikk megszületett.
Vagyis: a 00-s, 0-s, 1-es, 2-es és 3-as méret a labdaszabályzatban szerepel, a legkisebbek szivacslabdái viszont nem a nemzetközi játékszabályok hatálya alá tartoznak, hanem a helyi, korosztályos versenykiírások szabályozzák őket. Ezért származik a bolti méretszám és az edzésen használt labda két külön rendszerből, és ezért nem lehet pusztán a doboz alapján dönteni.
Források: International Handball Federation – Rules of the Game, Indoor Handball, https://www.ihf.info/sites/default/files/2025-07/09A%20-%20Rules%20of%20the%20Game_Indoor%20Handball_E.pdf
A méretváltás: mire számíts?
Kézilabdás pályafutása során a gyerek két komoly méretváltáson megy át (a 0-sról az 1-esre váltás U14-ben kisebb lépés), és mindkettő okozhat átmeneti visszaesést. Ha számítasz rá, nem fogod fejlődési problémának látni.
Első váltás: szivacslabdáról gumilabdára
Ez U10 és U12 között történik. Az U10-es szivacslabda 140–170 grammos, az U12-ben használt 0-s gumilabda viszont 255–280 grammos, vagyis a súly csaknem a duplájára nő. Ráadásul az anyag is egészen más: a szivacs szinte megtapad a kézben, a gumilabda nem.
Emiatt a gyerek lövése általában rövidebb lesz, és gyakrabban ejti el a labdát. Ez néhány hét alatt rendeződik. Sokat segít, ha otthon is a megfelelő labdával gyakorol, és ha a szülő nem a korábbi teljesítményéhez méri.
Második váltás: 1-esről 2-esre
Az IHF szerint ez a lányoknál 14, a fiúknál 12 éves kor körül esedékes; a hazai gyermekbajnokságban az U14 még 1-es labdával játszik. A kerület 50–52 centiről 54–56 centire nő, a súly 290–330 grammról 325–375 grammra. Ez négy centi és akár 85 gramm különbség.
Ez a váltás leginkább a lövőtechnikát viseli meg, mert a nagyobb labdát nehezebb egy kézzel irányítani. Lányoknál és kisebb kezű gyerekeknél a megszokás hónapokig is eltarthat.
| Váltás | Honnan | Hová | Súlynövekedés |
|---|---|---|---|
| Szivacs → 0-s | 140–170 g | 255–280 g | csaknem kétszeres |
| 1-es → 2-es | 290–330 g | 325–375 g | akár 85 g |
| 2-es → 3-as | 325–375 g | 425–475 g | 100 g, csak fiúknál, 16 évtől |
Egy praktikus tanács: a váltás előtt néhány héttel érdemes beszerezni az új méretet otthoni gyakorláshoz, hogy a gyerek ne az edzésen találkozzon vele először.
Források: International Handball Federation – Ball Regulations, https://www.ihf.info/sites/default/files/2026-02/13A%20-%20Ball%20Regulations_E.pdf; Szivacskézilabda játékszabályok U10, https://www.kolyokkezilabda.hu/szivacskezilabdazas/szivacskezilabda-jatekszabalyok-u10-korosztaly/
Melyik labdát vedd otthonra?
A mérkőzéslabdát a klub adja – te általában gyakorlólabdát veszel, amellyel a gyerek a kertben, az udvaron vagy a falnál dobál. Erre más szempontok érvényesek.
- Ha szivacskézilabdázik: szivacslabdát vegyél, ne gumilabdát. Ebben a korban a gumilabda túl nehéz és túl kemény, és a technika is másra épül.
- Ha U12-es vagy idősebb: azzal a mérettel gyakoroljon, amellyel edzésen is játszik. Kisebb labdával könnyebben dob, de rossz mozdulatot rögzít.
- Kültérre külön labda: az aszfalt és a beton pillanatok alatt tönkreteszi a teremlabda felületét. Ha kint dobál, legyen erre egy külön, olcsóbb darab.
- Gyanta otthon ne legyen: ragad, foltot hagy, és a klubok nagy részében amúgy is szabályozzák a használatát.
Amit sok szülő nem gondol végig: a méretnél is fontosabb, hogy a gyerek keze annyira körbeérje a labdát, hogy egy kézzel meg tudja tartani. Ha ez nem megy, a technika helyett a kapaszkodást fogja gyakorolni.
Ezt a boltban két másodperc alatt ki lehet próbálni. Add a gyerek kezébe a labdát, és kérd meg, hogy tartsa meg egy kézzel, lefelé fordított tenyérrel néhány másodpercig. Ha azonnal kicsúszik, a labda vagy túl nagy, vagy túl sima a felülete. Ha megtartja, de látszik, hogy minden erejével kapaszkodik, az is intő jel: ilyen labdával még nem fog tudni dobni. Ez a próba többet ér bármelyik méretszámnál a dobozon, mert a gyerekek kézmérete egy korosztályon belül is nagyon eltérő.
Mikor kell új labda?
A kézilabda nem tart örökké, és a csere ideje nem azon múlik, hogy kilyukadt-e. A választ a szabálykönyv egyetlen kitétele megadja: a labda felülete „nem lehet fényes vagy csúszós”.
A használt labda pedig pontosan így megy tönkre. A szemcsés felület fokozatosan lekopik, a labda fényesedik, és egyre nehezebb megfogni. A gyerek ezt nem fogja szóvá tenni, egyszerűen elkezdi elejteni a labdát, és megváltozik a fogása.
Négy jel, hogy ideje cserélni
- Erős fényben csillog a felület ott, ahol a gyerek fogni szokta.
- Száraz kézzel megfogva megcsúszik, pedig korábban nem csúszott.
- A varratok mentén megemelkedik vagy felválik az anyag.
- Néhány nap alatt leereszt, és újra kell pumpálni.
Az első két jel a fontosabb, mert ezek a játékot rontják, nem a labda épségét. Egy fényes, csúszós labda rossz technikára szoktatja a gyereket, és ezen semmilyen edzés nem segít.
A kopást leginkább a kültéri használat gyorsítja. Az aszfalt és a beton néhány hét alatt lecsiszolja a teremlabda felületét. Ezért érdemes a kinti dobáláshoz külön, olcsóbb labdát tartani – így a teremlabda megmarad arra, amire való.
Források: International Handball Federation – Rules of the Game, Indoor Handball (a felületre vonatkozó előírás), https://www.ihf.info/sites/default/files/2025-07/09A%20-%20Rules%20of%20the%20Game_Indoor%20Handball_E.pdf
Árszintek: mit kapsz a pénzedért?
Konkrét forintösszeget itt szándékosan nem írunk, mert a labdaárak évről évre és boltonként változnak. A három szint közötti különbség viszont jól kiszámítható.
| Árkategória | Mit kapsz? | Kinek éri meg? |
|---|---|---|
| Alacsony | alap gyakorlólabda, egyszerűbb felület, kevésbé tartós varrás | otthoni dobálás, kültéri használat, első labda |
| Közepes | jobb tapadású felület, tartósabb varrás, méretpontos kivitel | heti rendszeres edzés, teremhasználat |
| Magas | mérkőzéslabda-minőség, garantáltan a hivatalos méret- és súlytartományban | versenyszint, ha a klub ezt kéri |
Gyerekkorban bőven elég a középkategória, sokszor az alsó is. Arra viszont figyelj, hogy a labda a hivatalos méret- és súlytartományba essen. Egy olcsó, de rossz súlyú labdával a gyerek rossz dobótechnikát rögzít, és az többe kerül, mint a labda.
Források: a méret- és súlytartományok az International Handball Federation labdaszabályzatából, https://www.ihf.info/sites/default/files/2026-02/13A%20-%20Ball%20Regulations_E.pdf. Árakat szándékosan nem közlünk, mert évről évre változnak.
Az öt leggyakoribb szülői hiba
1. Nagyobb labdát vesz, hogy sokáig jó legyen
A ruhánál ez működik, a labdánál nem. A túl nagy és nehéz labdát a gyerek nem tudja egy kézzel megfogni, ezért rossz dobómozdulatot tanul meg. A méretváltás korosztályhoz kötött, nem takarékossági kérdés.
2. Gumilabdát vesz a szivacskorosztálynak
U8-tól U10-ig a szabályok szerint szivacslabdával játszanak. Ebben a korban a gumilabda nehezebb, keményebb, és nem azt a játékot segíti, amelyet a gyerek az edzésen tanul.
3. Összekeveri az átmérőt a kerülettel
A szivacslabdánál átmérőt, az IHF-labdánál kerületet adnak meg. Aki a 13 centit a 44 centihez hasonlítja, teljesen félreméri a labdát.
4. Nem kérdez rá a gyantára
Ugyanaz a méretszám gyantás és gyanta nélküli kivitelben más kerületet és súlyt jelent, a 2-esnél és a 3-asnál akár 2,5 cm-es különbséget.
5. Teremlabdával dobál a gyerek az aszfalton
A beton és az aszfalt néhány hét alatt lecsiszolja a teremlabda felületét, és oda a tapadás. Kültérre külön labda való.
Ellenőrzőlista vásárlás előtt
- Megkérdeztem az edzőt, milyen labdával edzenek most.
- Tudom, hogy szivacs- vagy gumilabdáról van-e szó.
- Tudom, hogy a klub használ-e gyantát.
- Ellenőriztem, hogy a labda a hivatalos kerület- és súlytartományba esik.
- A gyerek a boltban kézbe vette, és egy kézzel meg tudja tartani.
- Tudom, hogy teremben vagy kint fog-e vele dobálni.
- Ha kint is használja, arra külön labdát választottam.
- Tudom, a korosztálya alapján mikor jön a következő méretváltás.
Amit a jó labda nem old meg
A megfelelő méretű és súlyú labdával a gyerek jó technikát tanulhat, és nem a kapaszkodással küszködik. Arra viszont nem képes, hogy megelőzze a sérüléseket, vagy jobb játékossá tegye a gyereket. A kézilabda ütközéses csapatsport; a vállat, a térdet és a bokát a bemelegítés, a jó edzésmódszertan és a terhelés helyes adagolása védi, nem a labda.
Attól se várd, hogy a drágább labdával gyorsabban fejlődik a gyerek. Ha a méret és a súly illik a korosztályához, a többi az edzésen és a szabad játékon múlik.
Gyakori kérdések
Melyik kézilabda kell egy 8 éves gyereknek?
Az IHF hivatalos labdaszabályzata szerint az 1-es méret a 8–14 éves lányoknak és a 8–12 éves fiúknak való. A 8 évesnél nem idősebb gyerekeknek és a kezdőknek a 0-s méretet adja meg, amely 46–48 cm kerületű és 255–280 g-os. Magyarországon viszont ebben a korban jellemzően nem gumilabdával, hanem szivacslabdával játszanak.
Mekkora a 00-s kézilabda?
Az IHF szabályzata szerint a 00-s méret 44–46 cm kerületű és 165–190 g-os, gyerekeknek és más kezdőknek szól. Ez a legkisebb hivatalosan szabályozott méret, a 0-s alatt.
Mi a különbség a gyantás és a gyanta nélküli labda mérete között?
Ugyanaz a méretszám más adatokat takar. Az IHF szabályzata szerint a gyantával játszott 2-es labda 54–56 cm kerületű és 325–375 g-os, a gyanta nélkül játszott 2-es viszont 51,5–53,5 cm és 300–325 g. Vásárlás előtt érdemes tisztázni, hogy a csapat használ-e gyantát.
Milyen labdával játszanak a szivacskézilabdában?
Nem gumilabdával. A hivatalos szabályok szerint az U8-9-es korosztályban bevonatos szivacslabda a játékszer, 13–14 cm átmérővel és 100–130 g súllyal, az U10-ben pedig 15–16 cm átmérővel és 140–170 g súllyal. Figyelem: itt átmérőt adnak meg, nem kerületet, a kettő közvetlenül nem hasonlítható össze.
Mikortól játszanak 1-es labdával Magyarországon?
A gyermekbajnokság versenykiírása szerint U14-től; az U12 még 0-s labdával játszik. Mindkét korosztály 40×20 méteres pályán, 2×20 perces mérkőzéseket játszik. Az U12 tehát az első korosztály, ahol szivacs helyett IHF-méretezésű labda kerül a gyerek kezébe.
Számít az eredmény az U12-ben és U14-ben?
A magyar gyermekbajnokság versenykiírása szerint nem: „Az U12 és 14-es korosztályokban nem hirdetünk végeredményt.” A cél a mérkőzéstapasztalat, nem a rangsor.
Amit még ma megtehetsz
Írj üzenetet a gyerek edzőjének két kérdéssel: milyen labdával edzenek most, és használnak-e gyantát. A két válasz a fenti táblázatot egyetlen sorra szűkíti, és a boltban percek alatt végeztek. Ha a gyerek még szivacskorosztályban van, szinte biztosan szivacslabda kell – akkor a méretszámos táblázatot egyelőre el is felejtheted.
