Röviden. A verseny előtti szorongásnak három arca van: a test feszültsége, az aggódás és a szétcsúszó figyelem. Egy amerikai kosárlabdás kísérletben 151, 9–15 éves gyerek vett részt. Ahol az edzők és a szülők egy-egy rövid, a fejlődést és az örömöt előtérbe helyező képzést kaptak – a szülőké 60 perces volt –, ott a gyerekek szorongása a 12 hetes idény alatt csökkent. A másik csoportban nőtt. A szülő tehát nem tehetetlen: számít, hogyan beszél a versenyről.
Honnan jön a drukk?
A verseny értékelő helyzet. A gyerek érzi, hogy most figyelnek rá: az edző, a csapattársak, a szülők a lelátón. A teste erre úgy reagál, ahogy egy felnőtté: gyorsabban ver a szíve, összeszorul a gyomra, megfeszülnek az izmai. Ez önmagában nem baj, és azt sem jelenti, hogy a gyerek nem való versenyzőnek.
A sportpszichológia a verseny előtti szorongás három összetevőjét különbözteti meg. Ezeket méri a gyerekeknek is érthető Sport Anxiety Scale-2 kérdőív, amelyet Ronald Smith, Frank Smoll és munkatársaik fejlesztettek ki a Washingtoni Egyetemen:
| Összetevő | Mit érez a gyerek | Példa a kérdőívből |
|---|---|---|
| Testi (szomatikus) szorongás | feszültség, remegés, gyomorgörcs | „Feszül a testem.” |
| Aggódás | rossz kimenetelt vár, a hibáin rágódik | „Aggódom, hogy nem fogok jól játszani.” |
| Szétcsúszó figyelem | nem tud a feladatra koncentrálni | „Nehéz arra figyelnem, amit csinálnom kell.” |
Egy 2009-ben megjelent vizsgálat 1 038, 9–14 éves sportoló adatain igazolta, hogy ez a hármas felosztás, amelyet korábban középiskolás és egyetemista sportolóknál írtak le, a 9–11 és a 12–14 éveseknél is ugyanúgy működik. Két különbség is kiderült. A lányok és az idősebbek jobban aggódtak amiatt, hogy rosszul fognak teljesíteni. A fiúk viszont gyakrabban számoltak be arról, hogy verseny közben szétesik a figyelmük.
Egy kisebb, 42 spanyol utánpótlás-teniszezővel készült 2022-es vizsgálat hasonló irányba mutat: a 14 évesnél fiatalabbak meccs előtt kevésbé szorongtak, mint az idősebbek, a lányok pedig több testi szorongásról számoltak be, mint a fiúk. Úgy tűnik, a drukk a korral inkább nő, mint csökken.
Források: Grossbard JR, Smith RE, Smoll FL, Cumming SP (2009): Competitive anxiety in young athletes: Differentiating somatic anxiety, worry, and concentration disruption, Anxiety, Stress & Coping 22(2), https://api.openalex.org/works/doi:10.1080/10615800802020643; Smoll FL, Smith RE, Cumming SP (2007): Effects of Coach and Parent Training on Performance Anxiety in Young Athletes: A Systemic Approach, Journal of Youth Development 2(1), https://jyd.pitt.edu/ojs/jyd/article/view/358/344; Martínez-Gallego R és mtsai (2022): Gender and Age Influence in Pre-Competitive and Post-Competitive Anxiety in Young Tennis Players, Sustainability 14(9):4966, https://www.mdpi.com/2071-1050/14/9/4966
Mit tesz hozzá a szülő?
A drukk nagy része a helyzetből fakad, nem a szülőből. A kutatások szerint viszont a szülő viselkedése is számít – és nem mindig úgy, ahogy gondolnánk.
A francia vizsgálat, amelyre sokan hivatkoznak
Egy 2024-es, kosárlabdás szülőkről szóló tanulmány így foglalja össze: egy 341 fiatal sportolón végzett vizsgálat szerint a szülők irányító viselkedése és nyomása együtt járt a verseny előtti szorongással. Megnéztük az eredeti cikket is. Julien Bois és munkatársai 2009-ben közölték a Journal of Sports Sciences folyóiratban: 201 kosárlabdázó és 140 teniszező gyereket és serdülőt kérdeztek meg egy hivatalos verseny előtt.
Az eredeti eredmény árnyaltabb, mint az idézet:
- Az irányító viselkedés és a nyomás a teniszezőknél járt együtt nagyobb szorongással – a kosarasoknál nem volt ilyen összefüggés.
- A dicséret és a megértés a teniszező lányoknál kisebb szorongással járt együtt.
- Ha mindkét szülő ott volt a versenyen, a gyerekek többsége jobban szorongott – kivéve a teniszező fiúkat.
- Ha viszont egyik szülő sem ment el, attól a szorongás nem lett kisebb.
Egyéni sportágban, ahol a gyerek egyedül áll a pályán, és minden pont az övé, a szülő hangja erősebben hallatszik. Csapatban a felelősség megoszlik. Ez magyarázhatja a különbséget, bár a szerzők nem bizonyították.
Friss adatok ugyanerről
Egy 2025-ös kínai vizsgálatban 412 fiatal teniszezőt kérdeztek meg. Minél nagyobb elvárást érzékeltek a szüleik részéről, annál jobban szorongtak versenyhelyzetben. Az elvárás ráadásul azt az érzést is gyengítette, hogy „értek ehhez, képes vagyok rá”, és részben éppen ezen keresztül növelte a szorongást.
A 2021-es olasz vizsgálatban, amelyben 80 utánpótlás-focista fiú vett részt, a 11–14 évesek túl soknak érezték a szülői nyomást és beleszólást, a dicséretet és a megértést viszont kevésnek. Egy magyar kézilabdás vizsgálatban – 1 174 szülő és 690, 12–18 éves sportoló – a gyerekek több irányítást és kevesebb dicséretet érzékeltek, mint amennyit a szülők magukról gondoltak, a nyomást viszont kisebbnek élték meg. A 29 vizsgálatot összegző 2024-es áttekintés szerint ahol erős a szülői nyomás, ott jellemzően a motiváció is elvész, és a sportolás öröme is csökken.
A tanulság röviden: amit te bátorításnak szánsz, azt a gyerek elvárásnak is hallhatja. Erről bővebben a leggyakoribb szülői hibákról szóló cikkünkben írtunk.
Források: Lopes MV és mtsai (2024): Analyzing Parental Involvement in Youth Basketball, Sports 12(12):350, https://www.mdpi.com/2075-4663/12/12/350; Bois JE, Lalanne J, Delforge C (2009): The influence of parenting practices and parental presence on children’s and adolescents’ pre-competitive anxiety, Journal of Sports Sciences 27(10):995–1005, https://api.openalex.org/works/doi:10.1080/02640410903062001; Chen Z, Peng L (2025): Associations Between Parental Expectations and Competitive State Anxiety in Adolescent Tennis Players, Children 12(12):1714, https://www.mdpi.com/2227-9067/12/12/1714; Fischetti F és mtsai (2021): The Role of Parental Involvement in Youth Sport Experience, IJERPH 18(16):8698, https://www.mdpi.com/1660-4601/18/16/8698; Perceptions of parental involvement in youth handball players (2024), Frontiers in Psychology, https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11180836/; Gao és mtsai (2024), Frontiers in Psychology, https://www.frontiersin.org/journals/psychology/articles/10.3389/fpsyg.2023.1291711/full
Így ismered fel: jelek életkor szerint
A gyerek ritkán mondja ki, hogy „szorongok”. Inkább a teste szól, vagy a viselkedése változik meg. Az angol közegészségügyi szolgálat (NHS) szülőknek szóló oldala külön leírja, hogyan jelentkezik a szorongás a kisebbeknél és a nagyobbaknál. Ezt egészítettük ki a sportpszichológiai kérdőív három összetevőjével.
| Életkor | Mit láthatsz rajta | Mit mondhat |
|---|---|---|
| Kisebbek (óvodás, kisiskolás) | ingerlékeny, sírós, csimpaszkodik, nehezen alszik el | „Fáj a hasam.” „Nem akarok menni.” |
| Nagyobbak (10 év felett) | nem mer újat kipróbálni, nehezen koncentrál, bizonyos helyzeteket kerülni kezd | „Úgyis el fogom rontani.” „Mi lesz, ha kikapunk?” |
| Bármely korban, verseny előtt | feszült test, étvágytalanság, sok ismételt kérdés | „Biztos kell mennem?” |
| Bármely korban, verseny közben | szétszórt, elfelejti a begyakorolt dolgokat | „Nem tudtam figyelni.” |
Ezek a jelek önmagukban nem jelentenek betegséget. A legtöbb gyereknél a verseny után el is múlnak. Az NHS szerint akkor érdemes jobban odafigyelni, ha a szorongás nagyon erős, egyre rosszabb lesz, nem múlik el, vagy a gyerek emiatt nem csinálja azt, amit egyébként szeret.
Az alvás külön figyelmet érdemel. Ha a gyerek a verseny előtti éjjel rosszabbul alszik, az gyakori és ártalmatlan. Ha viszont hetek óta nehezen alszik el, az már más. Az alvásról szóló cikkünkben összegyűjtöttük, mennyi pihenésre van szüksége a sportoló gyereknek.
Források: NHS: Anxiety in children (utolsó felülvizsgálat: 2026. augusztus 5.), https://www.nhs.uk/mental-health/children-and-young-adults/advice-for-parents/anxiety-in-children/; Smoll, Smith, Cumming (2007), Journal of Youth Development, https://jyd.pitt.edu/ojs/jyd/article/view/358/344. A táblázat a szerkesztőség összefoglalója.
Mit mondj a meccs előtt – és mit ne
A washingtoni kutatók szülői programja, a Mastery Approach to Parenting in Sports (MAPS) néhány egyszerű elvre épül: az erőfeszítést dicsérd, ne csak az eredményt; a siker azt jelenti, hogy a gyerek kihozza magából, ami benne van; az öröm és a fejlődés fontosabb a győzelemnél. Frank Smoll, a program egyik kidolgozója, a szülőknek írt tanácsaiban hozzáteszi: a kudarc nem ugyanaz, mint a vereség, és a siker sem ugyanaz, mint a győzelem.
Ebből a gyakorlatban nagyjából ez következik:
| Inkább ezt | Ezt inkább ne |
|---|---|
| „Érezd jól magad!” | „Ma nyerni kell.” |
| „Büszke vagyok rád, akárhogy sikerül.” | „Ne hozz szégyent ránk.” |
| „Csináld azt, amit az edzésen gyakoroltatok.” | „Figyelj a lábmunkára, és ne kapkodj a kapu előtt!” |
| „Látom, hogy izgulsz. Ez teljesen rendben van.” | „Ne izgulj már, nincs miért.” |
| „Mi az, amire ma figyelni szeretnél?” | „Remélem, most nem rontod el, mint múltkor.” |
| „Utána megyünk egy fagyira.” (eredménytől függetlenül) | „Ha nyersz, kapsz egy fagyit.” |
Miért ne mondd, hogy „ne izgulj”?
Mert nem működik, és a gyerek azt hallja ki belőle, hogy baj van vele. Az izgalmat nem lehet kikapcsolni, csak elfogadni. Az NHS is azt javasolja, hogy a szülő beszéljen a gyerekkel a félelmeiről, figyelmesen hallgassa meg, és ne söpörje le az érzéseit. Ha kimondod, hogy látod rajta a drukkot, és ez rendben van, azzal máris levettél róla egy kis terhet.
Kevesebb szó, kevesebb utasítás
A meccs előtti percekben a gyereknek nincs szüksége új információra. Minden technikai tanács még egy dolog, amire figyelnie kell – és még egy, amit elronthat. Ezt hagyd az edzőre. Neked egyetlen üzeneted van: szeretlek, és ez nem függ attól, hogyan játszol.
Források: Smoll, Smith, Cumming (2007), Journal of Youth Development, https://jyd.pitt.edu/ojs/jyd/article/view/358/344; Smoll FL (2016): Freaked-out Kids in Sports: Keys to Stress Reduction, Association for Applied Sport Psychology, https://appliedsportpsych.org/blog/2016/08/freaked-out-kids-in-sports-keys-to-stress-reduction/; NHS: Anxiety in children, https://www.nhs.uk/mental-health/children-and-young-adults/advice-for-parents/anxiety-in-children/. A mondatpárok a szerkesztőség példái.
A kísérlet, amely szerint a szülő is csökkentheti a drukkot
A legerősebb bizonyíték egy 2007-es amerikai kísérletből származik. Smoll, Smith és Cumming egy városi kosárlabda-bajnokság 9–15 éves fiúit és lányait követte nyomon egy nagyjából 12 hetes idényen át. A csapatok hetente kétszer edzettek, és egy meccset játszottak.
- A kísérleti csoport 34 edzője és a szülők külön-külön rövid képzést kaptak. A szülőké 60 perces volt, kézikönyvvel és emlékeztető kártyával.
- A regisztrált 180 gyerek közül 100-nak legalább egy családtagja elment a szülői képzésre.
- A vizsgálatban végül 151 gyerek szerepelt: 82 a kísérleti, 69 a kontrollcsoportban.
Az idény végére a kísérleti csoport gyerekeinél mindhárom összetevő – a testi szorongás, az aggódás és a szétcsúszó figyelem – csökkent. A kontrollcsoportban, ahol senki nem kapott képzést, a testi szorongás és a figyelem szétesése nőtt.
Fontos megkötés, amelyet a szerzők maguk is jeleznek: mivel az edzők és a szülők egyszerre kaptak képzést, nem választható szét, mennyi volt ebből a szülők és mennyi az edzők érdeme. Annyit viszont megmutat, hogy a szülő egyetlen órányi odafigyelése sem kevés.
Források: Smoll FL, Smith RE, Cumming SP (2007): Effects of Coach and Parent Training on Performance Anxiety in Young Athletes: A Systemic Approach, Journal of Youth Development 2(1), https://jyd.pitt.edu/ojs/jyd/article/view/358/344
Légzés, rutin, lelátó – mennyit tudunk róluk?
Mély légzés és kiszámítható napirend
Az NHS a szorongó gyerekek szüleinek többek között a kiszámítható napirendet, a mély légzést és a kisebbeknél a figyelemelterelést javasolja. A verseny napján ez egyszerű dolgokat jelent: előző este bepakoljátok a táskát, időben elindultok, és reggelire azt eszi, amit megszokott. Ha a gyerek szeretné, pár lassú, mély levegővétel a bemelegítés előtt sem árt.
Őszintén szólva viszont arról, hogy ezek a módszerek pontosan mennyit csökkentik a gyerekek verseny előtti szorongását, kevés a jó minőségű, gyerekekre szabott kutatás. Ártani nem ártanak, de ne várd tőlük, hogy eltüntetik a drukkot.
Menj el, vagy maradj otthon?
A francia vizsgálat alapján erre nincs egyszerű válasz. Ha mindkét szülő ott ült a lelátón, a gyerekek többsége jobban szorongott, a távolmaradás viszont nem segített. A megoldás tehát nem az, hogy otthon maradsz. Inkább kérdezd meg a gyereket egy nyugodt pillanatban: „Jólesik, ha ott vagyok? Hol üljek? Szóljak közbe, vagy csak nézzelek?” Van, akinek a szülő jelenléte biztonságot ad, és van, akit zavar. Ez korral és sportággal is változhat.
Források: NHS: Anxiety in children, https://www.nhs.uk/mental-health/children-and-young-adults/advice-for-parents/anxiety-in-children/; Bois, Lalanne, Delforge (2009), Journal of Sports Sciences, https://api.openalex.org/works/doi:10.1080/02640410903062001
Mikor kérj segítséget?
A drukk a legtöbb gyereknél a verseny végével elmúlik. Néhány jel azonban arra utal, hogy érdemes szakemberrel beszélni.
- A félelem hetek óta tart, és inkább erősödik, mint gyengül.
- A gyerek kerülni kezdi a versenyeket vagy már az edzéseket is, pedig korábban szerette.
- A szorongás a sporton kívül is megjelenik: az iskolában, a barátok között, éjszaka alvás közben.
- Rendszeresek a testi panaszok – hasfájás, fejfájás –, és ezeknek nincs más magyarázata.
Kihez fordulj?
Ha a szorongás a sporton kívül is jelen van, vagy testi panaszok kísérik, először a gyerekorvossal vagy a háziorvossal beszélj. Az NHS is ezt javasolja, ha a gyerek szorongása súlyos, tartós, és megnehezíti a mindennapjait.
Ha a gond kifejezetten a versenyhez kötődik, sportpszichológus is segíthet. A Magyar Pszichológiai Társaság leírása szerint Magyarországon sportpszichológus az lehet, aki a pszichológus-diploma (3 év alapképzés és 2 év mesterképzés) után a kétéves posztgraduális sport szakpszichológus-képzést is elvégezte. Nyugodtan kérdezz rá a végzettségre, mielőtt időpontot kérsz. A társaságnak külön sportpszichológiai szekciója is működik. Az egyesületet is megkérdezheted, dolgozik-e sportpszichológussal.
Ha a gyerek egyre kevésbé akar menni, olvasd el azt a cikkünket is, amely arról szól, miért hagyják abba a gyerekek a sportot.
Források: Magyar Pszichológiai Társaság: Sportpszichológia, https://mpt.hu/sportpszichologia/; MPT Sportpszichológiai Szekció, https://mpt.hu/a-tarsasagrol/szervezet/szekciok/sportpszichologiai-szekcio/; NHS: Anxiety in children, https://www.nhs.uk/mental-health/children-and-young-adults/advice-for-parents/anxiety-in-children/ (mindhárom ellenőrizve: 2026. szeptember 28.)
Amit a kutatás nem állít
Nem állítja, hogy a szülő okozza a szorongást. A francia, a kínai, az olasz és a magyar vizsgálat is egyetlen időpontban mért. Együttjárást mutatnak, nem ok-okozatot. Elképzelhető, hogy a szorongóbb gyerekek szülei aggódnak jobban, és ezért szólnak többet – nem fordítva.
Nem állítja, hogy a nyomás minden sportágban egyformán hat. A sokat idézett 341 fős vizsgálatban az összefüggés a teniszezőknél jelent meg, a kosarasoknál nem. A 2024-es kosárlabdás tanulmány összefoglalója ezt a különbséget nem említi.
Nem állítja, hogy csak a szülőn múlik. A 2007-es kísérletben az edzők és a szülők egyszerre kaptak képzést, a két hatást a szerzők nem tudták szétválasztani. Ráadásul egyetlen bajnokságról, egy sportágról és egy idényről van szó.
Nem állítja, hogy a drukk rossz. A vizsgálatok a szorongás mértékét mérték, nem azt, hogy ártott-e a teljesítménynek. Egy kis izgalom hozzátartozik a versenyhez.
A mondatpárok nem tudományos receptek. A „mit mondj, mit ne” táblázatban a szerkesztőség saját példái szerepelnek, a MAPS-program elvei alapján. Nincs olyan vizsgálat, amely egyes mondatok hatását mérte volna.
Ez a cikk nem diagnózis. A felsorolt jelek alapján nem lehet megállapítani, hogy a gyereknek szorongásos zavara van-e. Ezt csak szakember tudja megítélni.
Gyakori kérdések
Normális, ha a gyerek izgul a verseny előtt?
Igen. A verseny előtti drukk a sporttal jár. Egy 1 038 fős vizsgálatban a 9–14 éves sportolók szorongásában ugyanaz a három összetevő – testi feszültség, aggódás, szétcsúszó figyelem – rajzolódott ki, mint korábban a középiskolás és egyetemista versenyzőknél. Akkor érdemes figyelni, ha a félelem egyre erősebb, nem múlik el, vagy a gyerek emiatt kerülni kezdi azt, amit korábban szeretett.
Jobb, ha nem megyek el a gyerek versenyére?
Nem feltétlenül. Egy 341 fiatal kosárlabdázón és teniszezőn végzett francia vizsgálatban a verseny előtti szorongás magasabb volt, amikor mindkét szülő jelen volt – a szülők távolmaradása viszont nem csökkentette. Nem a jelenléted számít igazán, hanem az, hogy mit csinálsz ott. Kérdezd meg a gyereket, ő hogyan szeretné.
Mit mondjak a gyereknek közvetlenül a meccs előtt?
Keveset és egyszerűt. Olyat, ami nem az eredményről szól: „Érezd jól magad!”, „Büszke vagyok rád, akárhogy sikerül.” Az amerikai Mastery Approach szülői programja szerint a siker az erőfeszítésről és a saját fejlődésről szól, nem a győzelemről. Technikai utasítást a meccs előtt ne adj, azt hagyd az edzőre.
Segít a mély légzés a verseny előtti izgalomra?
Az angol közegészségügyi szolgálat (NHS) szülőknek szóló tanácsai között szerepel a mély légzés és a kiszámítható napirend, ha a gyerek szorong. Azt viszont kevés, kifejezetten gyerekekkel és versenyhelyzetben végzett kutatás vizsgálta, mennyit enyhít ez a verseny előtti drukkon. Kipróbálni érdemes, csodát várni tőle nem.
Mikor forduljak sportpszichológushoz?
Ha a félelem hetek óta tart, erősödik, és elveszi a gyerek kedvét attól, amit szeret: kerüli a versenyeket, rosszul alszik, panaszkodik. Magyarországon sport szakpszichológus az, aki a pszichológus-diploma után kétéves posztgraduális szakképzést is elvégzett – ezt nyugodtan kérdezd meg. Ha a szorongás a sporton kívül is megjelenik, először a gyerekorvossal vagy a háziorvossal beszélj.
Amit már ma megtehetsz
Még a következő verseny előtt, egy nyugodt estén kérdezd meg a gyereket: „Mit mondok vagy csinálok a verseny előtt, ami segít neked? Mi az viszont, ami inkább csak felhúz?” Hallgasd végig, ne magyarázkodj. Aztán a verseny reggelén mondj neki egyetlen mondatot, és semmi mást: „Büszke vagyok rád, akárhogy sikerül.” Figyeld meg, hogyan hat rá.
