Röviden. A 2020 óta akadémiáról kikerült több mint 880 magyar játékos közül 22 százalék azóta abbahagyta a focit, a maradék 75 százaléka harmadosztályban vagy annál alacsonyabb szinten játszik, 140 lépett pályára legalább egyszer az NB I-ben, és 32 játszott 30 vagy több élvonalbeli meccset – a teljes merítés nagyjából 3,6 százaléka. A nemzetközi kutatás ugyanezt mutatja más országokban is: a nemzetközi szintű U17–U18-as fiatalok 89,2 százaléka nem jut el a felnőtt nemzetközi szintre. A tanulság nem az, hogy ne focizzon a gyerek, hanem az, hogy az akadémia ne az egyetlen terv legyen.
A magyar számok: 880 végzősből 32
2025 decemberében Szalai Ádám, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) módszertani igazgatóhelyettese az Indexnek adott interjúban tette közzé azt a számsort, ami azóta a hazai utánpótlás-viták alapja. A vizsgált kör: azok a játékosok, akik 2020 óta kerültek ki a magyar akadémiai rendszerből, legalább három akadémiai évvel a hátuk mögött.
| Mit mutat a szám? | Érték |
|---|---|
| A vizsgált akadémiai végzősök száma | több mint 880 |
| Azóta abbahagyta a labdarúgást | 22 százalék |
| A megmaradók közül harmadosztályban vagy alacsonyabban játszik | 75 százalék |
| Legalább egyszer pályára lépett az NB I-ben | 140 játékos |
| 30 vagy több NB I-es mérkőzést játszott | 32 játékos, a teljes merítés kb. 3,6 százaléka |
Érdemes egy pillanatra megállni a 22 százaléknál. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a fiatalok „nem voltak elég jók”. Azt jelenti, hogy az akadémiai évek után egyszerűen abbahagyták – jellemzően 18–20 éves korban, amikor a legtöbb sportoló pályafutása épp elkezdődhetne. Minden ötödik gyerek, akit a rendszer a legjobbak közé választott, néhány éven belül nem focizik.
Ugyanebben az interjúban elhangzott egy másik, a magyar képzés értékét jelző szám is: öt év alatt a magyar klubok kilenc U21-es futballistát tudtak eladni, összesen 14,3 millió euróért. Összehasonlításként Szlovénia 16,7, Románia 37,6, Csehország 71, Horvátország 75, Lengyelország 79, Szerbia 98, Ausztria pedig 205 millió eurót termelt ugyanebben az időszakban. Ez a szülő szempontjából annyit jelent: a magyar akadémiai rendszer ma nem az a kapu, amelyen sokan kijutnak a nagy európai piacra.
Forrás: Index – „Szalai Ádám bemutatta a számokat, hol tart, és hová kell eljusson a magyar futballképzés”, exkluzív interjú Szalai Ádámmal, az NSMI módszertani igazgatóhelyettesével, 2025. december 20. (ellenőrizve: 2026. október 3.), https://index.hu/sport/futball/2025/12/20/szalai-adam-nsmi-modszertani-igazgato-helyettes-5-magyaros-ajanlas-kiemelt-akademiak-jovokep-exkluziv-interju/; az adatokat ismertette az Utánpótlássport is, https://www.utanpotlassport.hu/2025/12/21/labdarugas-szalai-adam-nsmi-fiatalszabaly-akademia-utanpotlas
Mekkora a rendszer, ahová a gyerek bekerülhet?
Hogy a fenti számokat értelmezni tudd, érdemes tudni, mekkora medencéből válogatnak. A magyar labdarúgás 2020–2025-ös stratégiája szerint a regisztrált játékosok száma megközelítette a 300 ezret, a tehetséggondozás piramisa pedig így épül fel: a tetején tíz „A” szintű akadémia, alattuk 25–30 tehetségközpont, majd 90–100 körzetközpont, és a bázison az alapszintű klubok.
Vagyis az akadémiai hely eleve szűk kapu, és a gyerekek óriási többsége nem ezen az úton focizik – hanem egy helyi klubban, ahol szintén lehet fejlődni, barátokat szerezni és szeretni a játékot. Erre a cikk végén visszatérünk.
Forrás: Magyar Labdarúgó Szövetség – A magyar labdarúgás stratégiája 2020–2025 (szövetségi dokumentum), https://szovetseg.mlsz.hu/adat/dokumentum/6847/dokumentumok/4.-napirendi-pont---az-mlsz-2021-2025-kozotti-strategiajanak-elfogadasa.pdf
Mit mutat a hazai kutatás?
Van egy magyar doktori kutatás is, amely öt elit akadémia 258 utánpótláskorú labdarúgóját vizsgálta az U16–U19 korosztályokban. A szerző, Csáki István azt nézte, kiből lett „bevált” játékos. A beváltság kritériuma meglepően megengedő volt: az a játékos számított annak, aki legalább egy hivatalos nemzetközi mérkőzésen részt vett a korosztályos válogatottban, vagy az „A” válogatottban legalább egyszer pályára lépett, vagy legalább egy hivatalos NB I-es vagy NB II-es felnőtt bajnoki mérkőzésen bemutatkozott.
Ezzel a tágan értelmezett mércével a 258 vizsgált akadémista közül 91 bizonyult beváltnak, vagyis körülbelül minden harmadik. És itt fontos a részlet: az „egy NB II-es meccs” még nem profi pályafutás. Ha a mérce szigorúbb – például 30 NB I-es mérkőzés, mint az NSMI számításában –, az arány 3,6 százalékra esik.
Forrás: Csáki István: A magyar elitképzésben résztvevő utánpótlás korú labdarúgók vizsgálata (doktori értekezés, 2017), a minta és a beváltsági kritérium leírása, https://real-phd.mtak.hu/535/2/csakiistvan.m.pdf
Nemzetközi összevetés: ugyanez mindenhol
A magyar számokat könnyű hazai bajnak látni. A nemzetközi kutatás viszont azt mutatja, hogy a jelenség nem magyar: a korai kiválasztás máshol sem jelez előre felnőtt sikert.
Németország: évi egynegyedes csereforgalom
Arne Güllich 2013-ban az European Journal of Sport Science-ben publikált vizsgálata a német tehetségkiválasztási és -gondozási rendszert vette végig. Néhány eredmény:
- Az ifjúsági elitakadémiák kereteiben az éves csereforgalom átlagosan 24,5 százalék volt.
- A korosztályos válogatottakban ez az arány 41,0 százalék.
- Bármely életkorban 50 százalék alatti volt az esélye annak, hogy a játékos három évvel később is a programban legyen.
- A vizsgált játékosok mindössze 5,9 százaléka szerepelt folyamatosan a korosztályos válogatottakban mind az öt korcsoportban.
- A Bundesligában szereplő játékosoknál a programba való bekerülés életkora meglehetősen egyenletesen oszlott el a gyerek- és ifjúkorban.
A szerző következtetése, hogy a sikeres felnőtt játékosok csoportja nem a korai tehetségazonosításból, hanem a minden életkorban ismétlődő kiválasztási és kiesési folyamatokból áll össze. Magyarul: a rendszer nem előre kiszúrja a tehetséget, hanem folyamatosan szűr.
38 383 fiatal sportoló: a juniorok és a felnőttek más populáció
A legnagyobb volumenű adat egy 2023-as áttekintésből származik, amely a Sports Medicine című szaklapban jelent meg Güllich, Barth, Macnamara és Hambrick szerzőséggel. A kutatók 110 előretekintő vizsgálatot 38 383 fiatal sportolóval és 79 visszatekintő vizsgálatot 22 961 felnőtt sportolóval elemeztek, több sportágból. Az eredmény:
- A nemzetközi szinten versenyző U17–U18-as juniorok 89,2 százaléka nem jutott el a felnőtt nemzetközi szintre.
- A nemzetközi szintű felnőtt sportolók 82,0 százaléka nem volt nemzetközi szintű U17–U18-as junior.
- A két csoport 7,2 százalékban azonos és 92,8 százalékban különböző.
Ez a szám az, amit érdemes megjegyezni, amikor a tizenkét éves gyereket beválogatják vagy éppen kiteszik: a korosztályos siker és a felnőtt siker nagyrészt két külön halmaz.
Források: Güllich A (2013/2014): Selection, de-selection and progression in German football talent promotion. European Journal of Sport Science (a vizsgálat szövege), https://www.trainertalk.de/attachment/958-guellich-2014-football-talent-promotion-selection-pdf/; Güllich A, Barth M, Macnamara BN, Hambrick DZ (2023): Quantifying the Extent to Which Successful Juniors and Successful Seniors are Two Disparate Populations: A Systematic Review and Synthesis of Findings. Sports Medicine, https://link.springer.com/article/10.1007/s40279-023-01840-1
Születési hónap és érés: van, aki eleve előnnyel indul
A kiválasztásnak van egy olyan torzítása, amiről a szülők keveset hallanak: egy korosztályban a januárban született gyerek majdnem egy évvel idősebb a decemberinél, és tizenkét éves korban ez centikben és kilókban is látszik. A szakirodalom ezt relatív életkori hatásnak nevezi.
Egy 2026-ban, a Frontiers in Sports and Active Living című lapban megjelent vizsgálat egy madridi elitakadémia 172 U12–U15-es fiú játékosát elemezte két szezonon át. A játékosok száma valóban az év első negyedeiben született gyerekek felé tolódott – a középpályások között volt a legtöbb első negyedévi születésű, a kapusok között pedig egyetlen negyedik negyedévi születésű sem volt. A játékidőnél viszont a kép árnyaltabb: a későn érő játékosoknál a kutatók statisztikailag szignifikáns játékidő-csökkenést találtak, miközben magának a születési negyedévnek és az érési állapotnak a fő hatása nem lett szignifikáns.
Ebből két praktikus következtetés adódik. Az egyik: ha a gyereked az év második felében született, vagy később érik, az akadémiai válogatáson nem egyenlő feltételekkel indul – és ez nem róla szól. A másik: ezért érdemes megkérdezni az akadémián, figyelik-e a biológiai érést, vagy csak a mostani teljesítményt.
Forrás: Díaz-Almazán és mtsai (2026): Influence of the relative age effect and maturity status on competitive playing time in an elite football academy. Frontiers in Sports and Active Living (keresztmetszeti vizsgálat, 172 U12–U15-es játékos), https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC13265563/
Mi változik most a magyar rendszerben?
A fenti számok nem a semmibe hangzottak el: az NSMI és az MLSZ épp azért változtatja a szabályokat, hogy a fiatalok több játékidőt kapjanak az élvonalban. Két eszköz van most terítéken.
- Fiatalszabály. A 2024/25-es szezontól a 2004-ben vagy később született játékosok játékideje a mérce. A 2024/25-es idényre ez 37 ezer percre emelkedett, és a következő szezonra 10–15 százalékos növelést tervez a szövetség. A szabályt ismertető összefoglaló szerint ez nagyjából 1,5–2 fiatal játékost jelent folyamatosan a pályán. Ha egy klub nem teljesíti, nem veszíti el automatikusan az akadémia kiemelt státuszát, hanem a támogatás érintett részét veszíti el.
- Ötmagyaros ajánlás. A kiemelt státuszú akadémiát működtető élvonalbeli kluboknak öt magyar labdarúgót kell folyamatosan a pályán tartaniuk.
A szülő szempontjából ez jó hír, de óvatos jó hír: a szabály a klubokat motiválja, nem a te gyereked helyét garantálja. Az viszont igaz, hogy ha a rendszer tényleg több percet ad a fiataloknak, akkor a mai 3,6 százalékos arány néhány év múlva jobban fog kinézni.
Források: nb1.hu – „Tisztázták a fiatalszabály feltételeit, Szalai Ádám mondta el, miért van szükség erre” (Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Szalai Ádám NSMI-igazgatóhelyettes ismertetése), https://nb1.hu/hir/mlsz-fiatalszabaly-otmagyaros-szabaly/; Index – interjú Szalai Ádámmal, 2025. december 20., https://index.hu/sport/futball/2025/12/20/szalai-adam-nsmi-modszertani-igazgato-helyettes-5-magyaros-ajanlas-kiemelt-akademiak-jovokep-exkluziv-interju/
Mit jelent ez a te gyerekednél?
A behívás nem garancia, a kiesés nem ítélet
A német adat szerint évente a keret negyede cserélődik, és bármely életkorban 50 százalék alatt van az esélye, hogy a gyerek három év múlva is ott legyen. Ha ezt előre tudod, a kiesés nem családi katasztrófa lesz, hanem egy fordulat, amire volt terv.
A 22 százalék a legfontosabb szám
Nem a 3,6 százalék, hanem az, hogy a magyar akadémiai végzősök 22 százaléka abbahagyta a focit. Ha a gyerek tizennyolc éves korára megtanulja, hogy a sport teljesítménykényszer és nem öröm, akkor az akadémia pont azt vette el tőle, amiért elkezdte. Erről szól a portál egyik legtöbbet olvasott cikke is: miért hagyják abba a gyerekek a sportot.
A 75 százalék is beszédes
A megmaradó játékosok háromnegyede harmadosztályban vagy annál alacsonyabb szinten szerepel. Ez nem kudarc: a megyei és harmadosztályú foci felnőttkori mozgást, közösséget és heti két-három edzést jelent. De ha a gyerek és a család fejében az akadémia egyenlő a profi pályafutással, akkor ez a szint csalódásként fog megjelenni, pedig valójában ez a normál végállomás.
Legyen B terv, de ne a gyerek mondja ki
A B terv nem azt jelenti, hogy „ha nem sikerül, akkor majd tanulj”. Azt jelenti, hogy az iskola, a barátok és egy másik elfoglaltság végig megmarad. Így ha a foci kiesik, nem minden esik ki egyszerre.
Két kérdés, amit a számok helyett tegyél fel
A statisztikák hasznosak, de egy tizenegy éves gyerek nem statisztika. Amikor a döntés előtt állsz, két kérdés visz közelebb a jó válaszhoz, mint bármelyik arány.
„Mitől lesz jobb a gyerek élete ettől?”
Nem attól, hogy profi lesz – azt a számok alapján nem tervezheted. Hanem attól, hogy jobb edzést kap, erősebb közösségbe kerül, megtanul dolgozni és kudarcot kezelni. Ha ezek mind megvannak a mostani klubban is, akkor az akadémiai váltás ára – utazás, iskolaváltás, kevesebb alvás – nagyon magas lehet egy bizonytalan nyereményért.
„Mi lesz vele, ha holnap abbahagyja?”
Ez a kérdés szűri ki a legtöbb rossz döntést. Ha a válasz az, hogy marad iskolája, barátai, egy másik mozgása és egy olyan szülője, aki ugyanúgy örül neki, akkor az akadémia jó kaland lehet. Ha a válasz az, hogy összeomlik minden, akkor a rendszerre nem a gyerek készült fel, hanem a család tette rá az egészet egy lapra.
A német vizsgálat egyik mondata épp ezt támasztja alá: a sikeres felnőtt játékosok csoportja nem a korai kiválasztásból, hanem a minden korosztályban ismétlődő szűrésből állt össze. Vagyis az akadémia nem egy lift, hanem egy hosszú lépcső, ahol évente újra kell kezdeni a bizonyítást – és ezt egy gyereknek csak akkor érdemes vállalnia, ha közben jól van.
Tíz kérdés az akadémiai felvételi előtt
- Hány gyerek van a korosztályos keretben, és hány játszik közülük rendszeresen mérkőzést?
- Hogyan alakul a keret létszáma évente: mennyi az új és a kieső játékos?
- Mi történik azokkal, akiket nem hosszabbítanak? Segítenek klubot találni?
- Hogyan oldják meg az iskolát, és mi történik, ha a jegyek romlanak?
- Mennyi az utazás napi szinten, és hány órakor kerül ágyba a gyerek?
- Mennyi edzés van hetente, és mennyi a pihenőnap?
- Játszhat-e a gyerek más sportot is, és ha nem, miért nem?
- Ki és hogyan dönti el, hogy a gyerek maradhat-e?
- Mibe kerül mindez a családnak: tagdíj, utazás, felszerelés, tábor?
- Van-e sportpszichológus vagy olyan felnőtt, akihez a gyerek fordulhat?
Egy jó akadémia ezekre nyíltan válaszol, és magától elmondja, mi történik a kieső gyerekekkel. Ha a válasz az, hogy „nálunk mindenki fejlődik”, az semmit nem mond.
Amit a kutatás NEM mond
Nem azt mondja, hogy az akadémia rossz
Egyik idézett adat sem azt állítja, hogy az akadémiai képzés káros vagy értelmetlen. A német vizsgálat éppen azt írja le, hogyan áll össze a profi játékosok csoportja egy folyamatosan szűrő rendszerből. Az akadémia jó edzést, jó közeget és esélyt adhat – csak nem biztosítékot.
Nem mondja meg, mi lesz a te gyerekeddel
A 3,6 százalék egy csoportra vonatkozó arány, nem egy jóslat egyetlen gyerekre. Ugyanígy a 89,2 százalék sem azt jelenti, hogy a gyereked „nem fogja megcsinálni”. Csoportszintű arányokból egyéni sorsra következtetni hiba.
A magyar számok nem egy tudományos közlemény
Az NSMI adatsorát egy interjúban ismertették, nem lektorált tanulmányban. A vizsgált kör meghatározása – 2020 óta kikerült, legalább három akadémiai évvel – világos, de a módszertan részletei nem nyilvánosak. A hazai doktori kutatás pedig 258 játékost vizsgált öt akadémián, ami egy szelet, nem a teljes rendszer.
Nem tudjuk, mi történt a lemorzsolódottakkal
A megtalált hazai kutatás nem követte nyomon, mi lett a 258 vizsgált játékos közül azokkal, akik nem váltak be. Arról sem találtunk magyar adatot, hogy az akadémiáról kiesett gyerekek közül mennyi marad a sportban más szinten, és mennyi hagyja abba teljesen – a 22 százalékos arány a teljes végzős körre vonatkozik, nem külön a kiesettekre.
Ha mégis mennétek: hogyan tedd biztonságosabbá?
- Kérd el írásban, mi az éves menetrend. Edzésszám, meccsek, táborok, vizsgaidőszak. Ezen múlik, lesz-e alvás.
- Nézd meg, hol fog aludni, és mennyit. Ha a napi utazás két óra, az egy év alatt kétszáznál több óra, amit nem alszik és nem tanul.
- Tartsd meg a második sportot, ameddig lehet. A terhelés elosztása és a kiégés ellen is jó.
- Beszéljetek előre a kiesésről. Egyetlen mondat elég: ha vége, attól nem lesz kevesebb a gyerek.
- Figyeld a fájdalmakat. A sok edzés tipikus kísérője a növekedési fájdalom, erről külön írtunk: Osgood-Schlatter: térdfájás fiatal focistáknál.
- Maradj szülő, ne legyél másodedző. Erről is van cikkünk: a hét leggyakoribb szülői hiba.
Gyakori kérdések
Mekkora az esélye, hogy a gyerekemből profi focista lesz?
A hazai számok alapján kicsi, még akkor is, ha bekerül egy akadémiára. Az NSMI módszertani igazgatóhelyettese, Szalai Ádám 2025 decemberében azt mondta, hogy a 2020 óta kikerült több mint 880 akadémista közül 140 lépett pályára legalább egyszer az NB I-ben, és csak 32 játszott 30 vagy annál több élvonalbeli mérkőzést – ez a teljes merítés körülbelül 3,6 százaléka. Ez nem azt jelenti, hogy ne vigye a gyerek, hanem azt, hogy a tervben legyen másik út is.
Ha nem veszik fel 12 évesen, akkor vége?
Nem. Egy német vizsgálat szerint a Bundesligában szereplő játékosoknál a tehetséggondozó programba való bekerülés életkora meglehetősen egyenletesen oszlott el a gyerek- és ifjúkorban, vagyis nem csak a korán kiválasztottakból lettek profik. Ugyanez a kutatás azt találta, hogy az akadémiai keretekben az éves csereforgalom átlagosan 24,5 százalék volt: a válogatás évente ismétlődő folyamat, nem egyszeri döntés.
Az akadémiára bekerülés garancia?
Nem az. Egy 2023-as, 110 vizsgálaton és 38 383 fiatal sportolón alapuló nemzetközi áttekintés szerint a nemzetközi szinten versenyző U17–U18-as fiatalok 89,2 százaléka nem jutott el a nemzetközi felnőtt szintre. A kutatók szerint a sikeres juniorok és a sikeres felnőttek 92,8 százalékban különböző populációt alkotnak.
Mit kérdezzek meg az akadémián a felvételi előtt?
A legfontosabb kérdések nem a focihoz kapcsolódnak: hogyan oldják meg az iskolát, mennyi az utazás, mikor alszik a gyerek, mi történik, ha nem hosszabbítanak, és mibe kerül mindez a családnak. Cikkünkben tíz konkrét kérdést is összeszedtünk, amit érdemes feltenni.
Mennyi gyerek focizik Magyarországon?
A magyar labdarúgás 2020–2025-ös stratégiája szerint a regisztrált játékosok száma megközelítette a 300 ezret, és a rendszer tetején tíz „A” szintű akadémia áll, alattuk 25–30 tehetségközpont, majd 90–100 körzetközpont. Vagyis az akadémiai hely eleve kevés, és a gyerekek nagy többsége nem ezen az úton focizik.
Mit tegyek, ha a gyereket kiteszik az akadémiáról?
Először is ne engedd, hogy a gyerek ezt a saját értékéről szóló ítéletként értelmezze. A kutatás szerint a kiválasztás és a kiesés minden korosztályban ismétlődik, és sok profi később került be. Keress olyan csapatot, ahol játszhat, és tartsd meg azt, amiért eredetileg elkezdte: a játékot és a barátokat.
Amit már ma megtehetsz
Ha behívták a gyereket, írd fel egy lapra a fenti tíz kérdést, és vidd magaddal a beszélgetésre. Ha még nincs behívás, akkor is van egy mondat, amit ma este elmondhatsz neki: „Azért focizol, mert szeretsz focizni, és ez akkor is így lesz, ha nem hívnak be sehová.” A számok alapján ez a mondat többet véd a gyereken, mint bármelyik akadémiai szerződés.
